Napjaink népbetegsége: a stressz tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

A stressz alapvetően nem betegség, mégis szenvedünk tőle. A stressz nem csak a dolgozó emberek betegsége, nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. Eleinte szervezetünk még képes kompenzálni a túlhajszoltságot, de hosszú távon a stresszes életmódnak súlyos következményei lehetnek.

Sok pihenéssel, alvással helyreállhat az egyensúly, ám ha a stressz állandósul, és nem szakítunk időt a pihenésre, kikapcsolódásra, jelentkezni fognak a kimerültség jelei, azaz az idegesség, a nyugtalanság, a feszültség, az ingerlékenység, a szorongás, a koncentráció- és teljesítménycsökkenés, súlyosabb esetben szorongás, pánik és depresszió. Vannak, akik lefogynak, mások pedig túl sokat esznek és meghíznak, ami tovább növeli az önmagukkal szembeni elégedetlenséget. A tartós stressz magas vérnyomáshoz valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet.

100 évvel ezelőtt a stressz még ismeretlen fogalom volt. A 1930-as években használták először a kifejezést. Eredetileg csak a testi megterhelését jelentette. Időközben a testi és lelki megterhelés valamennyi formájának szimbolikussá vált kifejezése lett.

Ma már sok dolgozó ember étteremben ebédel, csak mobiltelefonon elérhető, a közlekedési eszközökön is laptopot használ, rohanó életet él, sosem tart szünetet. Az anyákkal, apákkal, háziasszonyokkal, fiatalokkal és gyerekekkel szemben is egyre nagyobbak az elvárások, egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre és a kezdetben még ösztönző pozitív stressz hamar pusztító negatív stresszé válik és állandósul.

Ha megtaláljuk a stressz forrását, már nem is olyan nehéz irányításunk alatt tartani és kikapcsolni, mint amilyennek elsőre tűnne.
Akaraterő nélkül nem megy

Sokszor érezzük azt, hogy nincs erőnk megálljt parancsolni a stresszes életmódnak. Mégis erőt kell vennünk magunkon, hogy változtassunk életmódunkon és kilépjünk a stresszspirálból.

Határozzuk el, hogy ezentúl egészségesen táplálkozunk, sosem hagyjuk ki a reggelit, mindig elegendő időt szánunk az evésre és a táplálék alapos megrágására. Sportoljon rendszeresen, ha nem sportrajongó, akkor sétáljon és a lift helyett használja a lépcsőt! Ha ülőmunkát végez, álljon fel közben és mozogjon egy kicsit! Fordítson időt a kikapcsolódásra, és hobbijaira! Ne feledje, hogy az önmagára fordított idő nem pazarlás, ha magáért tesz, az a családjának és környezetében élőknek is javára válik.

Forrás: Webbeteg.hu