Ajakosvirágúak
Lamiaceae
népi neve
sárkányfű, sárkányfő
angol neve
Dragonhead
német neve
Drachenkopf
Leírás és előfordulás:
egyéves, lágyszárú növény. Gyökere karószerű, erősen elágazó, arasznyi hosszúságú. Szára felálló, négyélű, 60-120 cm magas, dúsan elágazó. A szár a vegetáció vége felé az aljánál kissé fásodó, antociános színű. Csipkés-fogas élű, lándzsás, keresztben átellenesen álló levelei 2-7 cm hosszúak, 0,5-2 cm szélesek, kopaszodók. A hajtása csúcsi részén örvökbe rendeződő virágai ibolyaszínűek vagy fehérek. A virágzás ideje júniustól szeptemberig tart. Termése makkocska, folyamatosan érik. Közép-Ázsiában és Szibériában őshonos.
Felhasznált részek, drogok:
virágos hajtás (Dracocephali herba) és az illóolaj (Dracocephali aetheroleum).
Főbb hatóanyagok:
illóolaj (0,6-0,8%, citrál és a geranil-acetát főbb alkotórészekkel) és flavonoidok.
Főbb hatások:
nyugtató, görcsoldó és szélhajtó.
Felhasználások:
a citromfűhöz hasonlóan az ún. funkcionális betegségek (szív-, gyomor- és bélpanaszok) kezelésében.
Ajánlott napi adag:
6 g levél, illetve azzal egyenértékű kivonat.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nemkívánt mellékhatásai nem ismertek.
Megjegyzések:
kellemes ízű teája mindennapi üdítőitalként, élvezeti teaként is fogyasztható.
Forrás: Patikamagazin.hu