Fészkesvirágzatúak családja
Asteraceae
népi neve
székfű, székfűvirág, pipitér
angol neve
Hungarian Chamomile
német neve
Echte Kamille
Leírás és előfordulás:
egyéves vagy ősszel kelve áttelelő növény. Vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak körül gyakori. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos, szikes tófenéken is megtelepszik. Bokros növésű, felálló szárú vagy szétterülő növény, a termőhelytől függő magassága 10-60 cm között változhat. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a cimpák szálas-fonalasak. A belül üreges virágzati vacok kúp alakú, a fészek csöves virágai sárgák, sugárvirágai fehérek. Május-július hónapban nyílik.
Felhasznált részek, drogok:
a virágzat (Matricariae flos), a virágzatból előállított szitálmány (Chamomillae cribratum), a kamilla virágzatból készült folyékony kivonat (Matricariae extractum fluidum) és az illóolaj (Aetheroleum chamomillae).
Főbb hatóanyagok:
illóolaj (0,5-1,5%, főbb alkotórészei a bizabolol és származékai, illetve a kamazulén), nyálkaanyagok és flavonoidok.
Főbb hatások:
gyulladáscsökkentő, görcsoldó, nyugtató, antimikrobiális és sebsarjadzást elősegítő.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
virágzat [Ph. Hg.VIII. - 01/2004:0404 (2004), Ph. Eur. 6. - 0404 (2008], virágzatból előállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1836 (2004)] és folyékony kivonat [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1544 (2004)].
Előfordulás vénymintagyűjteményben:
Chamomillae anthodium, Solutio gingivalis, Species carminativa, Species carminativa pro infante, Species depurans, Species gastrica, Suppositorum ad nodum, Tinctura adstringens, Tinctura triplex (FoNo VII. - 2003).
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (virágzat - 1984, 1990), ESCOP - monográfia (virágzat - 2003), WHO - monográfia (virágzat - 1999).
Felhasználások:
a virágzatot és a belőle készült kivonatokat a gyomor- és a bél-, a felső légutak-, illetve a szájüreg gyulladásos folyamatainak kezelésére gyógyteának vagy öblögetőszernek elkészítve, illetve kenőcsök hatóanyagaként nehezen gyógyuló sebek (fekélyek, ekcémák) és reumatikus bántalmak kezelésére; az illóolajat mozgásszervi és bőrbetegségek kezelésére szánt gyulladáscsökkentő hatású összetételekben, valamint kozmetikai készítmények (például babaápoló termékek) hatóanyagaként.
Ajánlott napi adag:
belsőleg 3-12 g virágzat, illetve azzal egyenértékű kivonat; külsőleg 3-10 %-os hatóanyag tartalmú készítményekben, gyógyfürdőhöz 5 g virágzat vagy 0,8 g szeszes kivonat 1 liter fürdővízhez, inhaláláshoz 10-20 ml szeszes kivonat 1 liter forró vízben.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a szeszkviterpén-lakton vegyületekre érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthat ki a kamilla-készítmények alkalmazása.
Megjegyzések:
a kamillát pipitér (Anthemis spp.) vagy más székfűfajokkal (Matricaria spp.) szokták összetéveszteni, mely fajok virágai azonban rendszerint szagtalanok vagy kellemetlen szagúak. A likőriparban a virágzatokból készült kivonatot és párlatot finom zamatú, édes- és félkeserű likőrökhöz teszik ízkiegészítőként. Illóolaját növénylikőrök előállításához is felhasználják.
Forrás: Patikamagazin.hu