Orvosok.hu
Betegségek
Orvoskereső
Orvos válaszol
Szakember kereső
Szakember válaszol
Video-doktor

Nem foglalkoznak problémáival?
Nálunk több száz orvos, specialista közül választhat. Egyszerre kérdezhet több tucat orvostól, egészségügyi szakembertől azonnal.
Itt választ kap problémáira.

Nem találnak Önre a páciensek? 
Több Pácienst szeretne? Szerezzen több pénzt tudásával!
 Regisztráljon most díjmentesen, és ajándékba adunk Önnek egy 10.000 Ft értékű wellness hotel utalványt. 

Orvosok.hu Facebook
Orvosok.hu Youtube
 

Kezdőlap - Hírek - Mit tegyünk, ha náthás a gyerek?
2013. november 18. 07:28

gyermek, nátha, megfázás, kezelés, influenza

Mit tegyünk, ha náthás a gyerek?
A felnőttekkel ellentétben a gyerekek évente akár tízszer is megbetegedhetnek. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az óvodában, iskolában ne kapjanak el mindent? Fontos tudnivalók és teendők októbertől márciusig.
Mit tegyünk, ha náthás a gyerek?

Míg egy felnőtt általában évente kétszer-négyszer betegszik meg, gyermekeknél mindez akár nyolc-tízszer is megismétlődhet. Az óvodában, iskolában a szorosabb testi kontaktus miatt a vírusok könnyűszerrel kerülhetnek át egyik gyerekről a másikra, nem ritka, hogy egyetlen náthás gyerek a közösség nagy részét megfertőzi. Emiatt sem mindegy, hogyan készül fel a család az év egyik legnehezebb időszakára. Leginkább azért, mert a gyerekek immunrendszere közel sem annyira stabil még, mint a felnőtteké – az ismétlődő fertőzések, az antibiotikum-kúrák pedig csak tovább gyengíthetik.

 

A gyermekek – hétéves korig – légúti nyálkahártyája csak lassan regenerálódik, ezért a már gyógyultnak látszó, de még lábadozó gyerek fogékonnyá válik az újabb fertőzésekre, amelyeket hasonló állapotban lévő társai hoznak-visznek, vagy visszaeshet, és jó eséllyel szövődmény is felléphet. Nem csak azért rossz döntés így visszaengedni a közösségbe, mert néhány nap múlva újra beteg lesz a félig gyógyult gyermek, gyógyszerek pontos beadása sem várható el az óvó- vagy tanító nénitől. Nem véletlen, hogy a gyermekorvosok csak a tünetmentesség utáni második, harmadik napon javasolják a visszatérést.

Náthából lehet asztma is

Szülőként tisztában kell lenni a kórfolyamat menetrendjével, azzal, hogy a tünetek a betegség melyik stádiumára utalnak, mi jelzi a felülfertőződéseket, a szövődmények kialakulását. Ahogy azt sem árt tudni, milyen következményei lehetnek a kisgyerekkorban átélt sorozatos felső légúti megbetegedéseknek. A banális betegségként is felfogható náthának olyan szövődményei – melléküreg- és középfülgyulladások, hörghurut, tüdőgyulladás – lehetnek, amelyek már akár idült bajokat is okozhatnak. Gondoljunk csak a visszatérő középfülgyulladásra, amely halláscsökkenést okozhat, vagy a hörghurutra, amely görcsös köhögéssel, légzési nehézségekkel járhat.

 

 

Nem riogatásképpen, de a sorozatos légúti fertőzések az asztma kialakulását is elősegíthetik. Becslések szerint itthon közel kétszázezer embert érint e kór, számuk pedig évente közel húszezerrel nő, a betegek között egyre több a gyermek. Az örökletes hajlam és a környezeti tényezők mellett a betegség kialakulásban fontos szerepet játszanak a gyakorta ismétlődő légúti megbetegedések, amelyek először a nyálkahártyát károsítják, majd a hörgőkben indítják el a krónikus gyulladásos folyamatot.

 

Megelőzés…

Az immunerősítésben a gyerekeknél is kulcsfontosságú a helyes táplálkozás, a mozgás, illetve a higiéniás szabályok betartása. A változatos étkezés mellett, figyeljünk arra, hogy kevesebb finomított szénhidrátot és cukrot fogyasszanak – tésztákban, kenyérben, tortákban, cukorkákban és üdítőitalokban fordul elő leginkább –, ezek ugyanis tápanyagként szolgálhatnak a baktériumok számára a bélrendszerben, és hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához. Legalább ennyire lényeges a mozgás is. A legjobb, ha a gyerek már eleve tagja egy sportcsapatnak, ha mégsem, akkor a szülőnek kell odafigyelnie arra, hogy mindennap jusson elég idő az aktív játékra. A British Journal of Sports Medicine egyik számában a kutatók arról számoltak be, hogy minél jobb fizikai állapotban van valaki, annál kisebb a valószínűsége, hogy a téli hónapokban elkapja a náthát.

A kórokozók könnyedén bejuthatnak a szervezetünkbe a szemünkön, az orrunkon keresztül a kezünk segítségével, ezért a gyerekeknek (is) a lehető legkorábban meg kell tanítani az alapvető higiénés szabályokat. Fontos az alapos, a kéz minden területét érintő szappanos kézmosás, a zsebkendőbe való köhögés, tüsszentés. A bőrre került vírus néhány órán át életképes maradhat, és legalább ennyit kibír a lakás bármely felületén is; az alapos takarítás, fertőtlenítés ilyenkor különösen ajánlott.

…és ami utána jön

Ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljük a szövődmények kialakulását, már az első tünetek jelentkezésére reagálni kell. Ha a gyermeknél a betegség jeleit észlejük – folyik az orra, levert, esetleg hőemelkedése, láza van – parancsoljuk ágyba, szellőztessünk gyakran és itassunk vele sok folyadékot; 48 óra alatt pedig kiderül, érdemes-e orvoshoz fordulni. Az enyhébb lefolyású esetekben elég lehet a lokális szerek alkalmazása, ezek azért jók, mert közvetlenül a nyálkahártyára kerülve pusztítják az ott tanyázó kórokozókat. Nem jó jel azonban az erőteljes torokfájdalom, a gombócérzés, a nem csökkenő láz, az aluszékonyság, a fülfájás – ilyenkor már indokolt lehet valamilyen antibiotikumos kezelés is.

Ha már benne vagyunk a sűrűjében, akkor az egyik legfontosabb kérdés lehet a lázcsillapítás, és ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mikor kell, és mikor felesleges. Ipolyi-Topál Gitta orvos-blogger szerint 38,5 fok alatt nem érdemes lázat csillapítani sem felnőtteknél, sem nagyobb gyermekeknél (a lázas csecsemőt érdemes megmutatni az orvosnak). Mint mondja, azért nem, mert a magasabb hőmérséklet önmagában is pusztítja a kórokozót, továbbá kimutatták, hogy bizonyos immunsejtek aktivitása magasabb hőmérsékleten fokozódik. Szakmai fórumokon is ez az általános vélemény, miszerint a mérsékelt, tehát 39 fok alatti lázat nem kell feltétlenül csillapítani. A fájdalmat természetesen mindenképpen csillapítani kell, és az erre való gyógyszerek egyben lázcsillapítók is –„de például békésen alvó gyereket felébreszteni csak a lázcsillapító beadása miatt, vétek”. Míg Madarasi Anna gyermekgyógyász szerint azért kell a gyerekeknél lázat csillapítani, mert náluk még előfordulhat lázgörcs. Nagyobbaknál, ha a láz nem haladja meg a 38 fokot, érdemes várni vagy mérlegelni, mert a kórokozók szaporodása bizonyítottan lelassul magasabb testhőmérsékleten.

Hihetetlenül nagy szerepe van a komolyabb, szövődményes megbetegedések elkerülésében a helyes orrtisztításnak is. Körülbelül 5-6 éves kortól képesek a gyerekek hatékonyan kifújni orrukból a váladékot, nem csak az orrjáratok elejéből, hanem a hátsó, orrgarati részből is – ez valóban lényeges a szövődmények elkerülésében. Nagy ovis-kisiskolás korig az orrtisztítás módja inkább az orrszívás legyen; ennyi idő kell ahhoz, hogy a gyerek megfelelően össze tudja hangolni az orr kifújásához szükséges izmait.

Ha hányás és hasmenés is nehezíti ezeket a napokat, akkor a folyadékpótlásra is figyelni kell. A tapasztalatok szerint a hűvös folyadékot jobban tolerálják ilyenkor a kisebbek, és jobb a többszöri kortyolgatás. A folyadékhiány pótlásában patikából beszerezhető rehidráló folyadékot – amely a szükséges mennyiségben tartalmaz sókat, bikarbonátot és cukrot – is. Ne erőltessük az evést, ha a gyerkőc elutasítja a hányás miatt, inkább az ivásra figyeljünk. A gyermekorvosok előszeretettel ajánlják a probiotikumokat is, mert segítségükkel gyorsabban rendeződik a bélflóra, és lerövidíthető a betegség lefolyása, nem érdemes tehát ez elől sem elzárkózni.

 

Forrás: hvg.hu
Kapcsolódó betegségek
Megosztás

Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot",kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább!


Flattr this

További hírek


INFORMÁCIÓK
KERESŐK
KÖZÖSSÉG
PARTNEREINK
Tanar.hu

Google PageRank