Vagyis: kevesebb a véradó. Főleg a mai 20-as, 30-as korosztály az, akiknek ez kimaradt az életéből, vagy valamiért nem akaródzik elmenni egy-egy véradásra. Korábban divat volt, hogy fél (vagy egész) munkahelyek mentek el vért adni, és a nap többi részét már otthon töltötték, hiszen azt megkapták szabadnapnak. Az ilyen manapság már ritka, vagy egyáltalán nincs.

Kiből lesz a jó véradó?

Ideális esetben minden 18 és 65 év közötti egészséges felnőttből, ám a nagy pillanat előtt néhány vizsgálaton, teszten még túl kell esnünk. Vérünknek mindig tisztának kell lennie, és kíváncsiak vércsoportunkra is, így ha azt mi sem tudjuk, annak megállapítása is terítéken van.

Vércsoportunknak passzolnia kell a betegéhez, különben nagy problémák merülhetnek fel a gyógyult későbbi életében. Ezen kívül még néhány, egyéb betegségeket, fertőzéseket kizáró vizsgálaton is át kell esni.

Amikor a mű nem is rossz

Habár a véradással foglalkozók világszerte harcolnak, hogy még több véradót nyerjenek, mert sok esetben sürgősen szükség lenne egészséges és tiszta vérre, a vállalkozók száma sajnos még mindig csökkenni látszik. Épp ezért, tudósok próbálkoznak/próbálkoztak „művér” kifejlesztésével, és rögtön kisebb sikert könyvelhetett el a kezdeményezés.

Vér-mesterséges módon

A fent írtak miatt esélyes, hogy a legtökéletesebb megoldást a laborban készített, mesterséges vér jelentené. Így az ebből adódó kisebb-nagyobb családi gondok is elmúlnának. Fontos, hogy ez a „mű folyadék” sokáig eltartható, kedvező költségű legyen.

Merre van a vér-labor?

A skót Gyógyközpontban kapott helyet a kísérlet a vér mesterséges előállításával kapcsolatban, mely rögtön nagy sikereket könyvelhetett el. A kutatók sokáig dolgoztak az embrionális őssejtekkel is. Mostanság a tudósok inkább a „felnőtt” őssejtekre koncentrálnak, melyet haj és vérpróba során nyernek. Hiába furcsa ötlet, ez az „ipari gyártás” nagy áttörés lehet a gyógyszerszolgáltatók és a páciensek életében is.