A mozgásszegény életmód, az állandó ülés vagy állás, a ahhoz vezet, hogy a vér felhalmozódik és pang a test alsóbb részeiben, mindenekelőtt az alsó lábszárakban, a bokatájon és a lábfejekben. Az oxigénben dús, friss vért az artériák szállítják a szövetekbe, az elhasznált, oxigénben szegényebb vér pedig a vénákon keresztül jut vissza a szívbe. Ahhoz, hogy a vér a lábakból a szív felé áramoljon – a gravitációval szemben –, a vénáknak jelentős préserőt kell kifejteniük.

Önmagukban a vénák erre nem képesek, szükség van az azokat körülvevő izmok összehúzódására is, ami a vért felfelé préseli. A vénás erek falában kicsi billentyűk is találhatók, amik a véráramlást „egyenirányúsítják” megakadályozva a vér visszafelé történő áramlását. Amennyiben a vénák nem képesek a széndioxidban dús vért megfelelő mértékben visszaáramoltatni, akkor az a vénákban felgyülemlik, azok falát kitágítja, sőt a környező szövetekbe kiszivároghat. Az előbb leírt folyamatok vezetnek a seprűerek megjelenéséhez, majd a vastagabb erek esetén a visszérhez. A visszerek a vénák kitágulása, meghosszabbodása, megcsavarodottá válása eredményeként alakulnak ki.

Mi játszik szerepet a visszerek létrejöttében?

Az esetek 90%-ában a kiváltó ok ismert. Az okok között szerepelnek öröklött, genetikai tulajdonságok. Aki általános kötőszöveti gyengeséggel rendelkezik, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki visszér. A női nemi hormonok (ösztrogén) is a kötőszövetek, így az érfal gyengítésének irányába hatnak, ezzel növelve a vénás tágulatok kialakulásának a kockázatát. Nem véletlen, hogy a nők körében mintegy kétszer gyakoribb a megbetegedés. Terhesség során sok kismamánál kialakul visszér, ami azonban szülést követően nagyrészt visszafejlődik. Fontos tudni, hogy a mozgáshiányos életmód, az ülő- vagy állómunkák, a hosszú vonat-, busz- és repülőutak is a lábak visszeressé válását okozhatják. Üléskor ugyanis a térdhajlatban futó erek elszorított állapotban vannak, azokban a véráramlás akadályozott. A túlsúly, az idősebb kor és a dohányzás szintén a rizikófaktorok közé sorolható. A visszérrel járó panaszok ismertek: duzzanat, dagadás jelenik meg bokatájon és a lábszárakban, feszülés, fájdalom, viszketés tapasztalható, lábtáji elnehezedés- és fáradtságérzet, éjszakai lábikragörcsök fordulhatnak elő.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Sok esetben egyértelműen láthatók a jelek, a bőr alatt színesen kanyargó, kidudorodó, fájdalmas erek. Korábbi fázisokban az ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálat alkalmas a véráramlás sebességének, irányának a vizsgálatára. Ritkább esetekben röntgenkontrasztanyagok érbe juttatását követően végzett röntgenvizsgálat segít feltérképezni a betegséget.

A terápia

Ha már kialakult a visszér, azt kezelni kell. Egyrészt esztétikailag zavaró a látvány – különösképpen nyáron –, másrészt a vérkeringési probléma és a velejáró fájdalom orvoslásra szorul. A visszérterápiában elsődleges cél, hogy az erek áteresztőképességét csökkentsük, hogy azok a vér folyékony komponenseit ne engedjék kilépni az érpályából. A kezdeti stádiumban lévő visszerek szorítókötésekkel és speciális kialakítású, kompressziós harisnyákkal, harisnyanadrágokkal kezelhetők. A duzzanatok eltüntetésében a kizárólag orvosi utasításra szedett vízhajtók mellett növényi hatóanyagok is használhatók. A gyógyszertárakban különféle, vadgesztenyemagból előállított készítmények (általában kenőcsök, krémek) között lehet válogatni. Ezeket a többek között eszcin nevű hatóanyagot tartalmazó készítményeket napi többszöri alkalommal kell használni. Emellett szőlőmagkivonat hatóanyagú recept nélküli szerekkel is kezelhetők a visszerek. Népszerűek a heparint tartalmazó termékek is, amelyekben a heparint gyakran különféle növényi hatóanyagokkal kombinálják. A kenőcsök, gélek masszírozással bőrre történő felvitele mellett a géleknél fellépő hűsítő hatás is jótékony a kellemetlen tünetek enyhítésében. Súlyos esetekben a károsodott véna műtéti eltávolítása és „kicserélése” lehet szükséges.

Megelőzés

Vannak természetesen kivételek, de sok esetben a visszerek létrejötte megelőzhető. A legjobb visszérellenes technika a lábszárizmok hosszú ideig történő, rendszeres összehúzódásával járó sporttevékenység végzése. Nem kell megterhelő mozgást végezni; a gyaloglás, a futás, az úszás az elsőként választandó sportok. Az izomtevékenység során az erek összepréselődnek, majd elernyednek, és ennek köszönhetően a vér továbbjut, visszajut a szívbe, hogy az oxigénnel való feldúsulást követően táplálni tudja a szerveket és a szöveteket. A mozgás szerepét igazolja, hogy a boltban egy helyben álldogáló eladóban nagyobb valószínűséggel alakul ki a visszér, mint a megállás nélkül „szaladgáló” pincérben.

Ha választani lehet, akkor inkább feküdjön vagy járkáljon, minthogy egy helyben álljon vagy üljön! Ha ülnie kell – és lehetséges – akkor helyezze a lábát egy székre, hogy az vízszintes helyzetben legyen. Fontos, hogy mindezt még azelőtt tegye, mielőtt fájni kezd és elnehezedik a lába. Kerülje a szaunát, a perzselő napsütést, a meleg helyeket, amik az erek tágulatához vezetnek. A meleg és a hideg vízzel felváltva történő tusolás vagy a meleg vizes zuhanyzást követő gyors hideg vizes tusolás edzi az érfalakat, javítja a vérkeringést. Ne dohányozzon, és csökkentse az alkohol fogyasztását – ezzel sok betegségtől védi meg magát! A szoros lábbelik, a lábat a boka fölött elszorító zoknik, a térdhajlat alatt szorító, sok esetben a viselés után a bőrön is nyomot hagyó harisnyák egészségtelenek. Törekedjen a kényelmes, laza viseletre! Tegyen lába egészségéért és szépségéért!

DR. BUDAI MARIANNA SZAKGYÓGYSZERÉSZ