A felmérés során 25 ország több nagyvárosában 481 embert állítottak mérlegre. A válaszadók többsége 1-2 kilós pontossággal becsülte meg a testsúlyát. Argentínában, Tajvanon és Thaiföldön megkérdezettek túlnyomó többsége maximum egy kilót tévedett.

Minden megkérdezett tajvani (100%) tart otthon mérleget, és közel 40%-uk naponta méri a testsúlyát. A súlybecslési dobogó 2. és 3. fokán a finnek (89 százalék) és a németek (86 százalék) állnak.
A megkérdezett magyarok 50%-ának van mérlege, és  59 százalékuk soha nem méri a súlyát.
A brit válaszadók 20 százalékának van mérlege. A britek voltak a vizsgálatban a legelutasítóbbak,  a megszólított 90 londoni közül 80-an vagy eleve nem válaszoltak, vagy a mérlegre nem álltak rá.
A brazilok viszont szívesen és jól saccolták meg súlyukat,  mindenki benne volt a mérlegelésben,  és büszkék voltak karcsú, izmos testükre.
A spanyolok közül tartották magukat a legkevesebben túlsúlyosnak (15 %), a 2. és 3. helyezett Ausztrália (20%), és Finnország (27 %).
A legtöbben Indiában tartották magukat túlsúlyosnak (60%),  utánuk Mexikó (52%), Thaiföld, Horvátország és Kanada (50-50%) következett. (forrás: www.rd.hu)
 

Ha feltesszük a kérdést, mit mutat a mérleg, akkor sokan nem kizárólag egy számra gondolnak. Manapság a testsúly sokak számára inkább jelkép. Az egészség, az önmaguk iránti igényesség, az önuralom, a vonzó külső és még sok egyéb dolog jelképe.

Nem véletlen, hogy a fogyókúra kalkulátorok közül a legtöbben az ideális testsúly kalkulátorok iránt érdeklődnek.
Érdekes, hogy az ideális testsúly fogalmának megalkotására a biztosítótársaságok kockázatbecslési munkájának megkönnyítése miatt volt szükség. Az életbiztosítási  statisztikák szerint ugyanis van egy olyan testsúly-tartomány, ami  együtt jár a jobb egészséggel,  és életminőséggel, a hosszabb élettartammal.
Az ideális testsúly tehát valójában egy viszonyítási alap, melyet aztán a táplálkozástudományi képletek, táblázatok szintén felhasználnak.

Mivel az ideális testsúlyra viszonyítási alapként érdemes gondolni, nem árt, ha inkább az ideális testsúly zónánkban maradásra koncentrálunk.  Az ideális testsúly zónát ugyanis  2 határérték foglalja keretbe.  Az alsó határ az ideális testsúly zóna alsó, a felső határ a zóna felső határértékét jelzi. A két határérték közti tartomány teljes egészében az ideális testsúly zónához tartozik.

A mérlegre álláskor az aktuális testsúlyunkat automatikusan viszonyítjuk valamihez, például az ideális testsúlyunkhoz, ideális testsúly zónánkhoz, a legutóbb mért testsúlyunkhoz, álmaink testsúlyához.

Milyen gyakran állunk a mérlegre?
Sokan vannak, akiknek nincs otthon mérlegük. Persze nem mindegy, milyen megfontolásból nincs. Van, aki jól érzi magát a bőrében, nem foglalkoztatja a testsúlya, ezért nincs mérlege. Vannak, akik struccpolitikát folytatnak, elutasítják a mérlegre állást,  mert nem akarnak szembesülni azzal, hogy hány kilót nyomnak, hogy változott a súlyuk a legutolsó mérés óta.  A saját testsúly ismeretének ilyen mértékű elutasítása meglehetősen gyakori akár az anorexiások, akár másik végletként a jelentős súlyfelesleggel rendelkezők esetében. Testképzavar, vagy komoly önértékelési probléma esetén testsúly eltérés nélkül is előfordulhat a struccpolitika, hiszen a lényeg az önmagunkkal való szembesülés elutasítása.

Vannak olyanok, akik szertartásszerűen minden reggel ráállnak a mérlegre,  minden apró súlyingadozást tudatosítanak magukban, érzelmileg és sokszor tettekben is reagálnak is a nekik nem tetsző változásra.

És vannak a  mérlegfüggők,  akik kényszeresen mérik a testsúlyukat naponta, vagy akár naponta többször is, pl. edzés előtt és után, minden napszakban stb. Vannak olyanok is, akik több mérleget tartanak, mert egy mérlegnél előfordulhatna szerintük, hogy az nem jól mér. Távol-Keleten, ahol sok a testsúlyát naponta kontrolláló ember, már ún. táskamérleget is lehet kapni. A táskamérleg kisebb a szokásos mérlegnél, csak egy lábbal tud rálépni az ember, viszont belefér a táskában, így a mérleget nap közben sem kell nélkülözni. 

Elégedettek vagyunk a testsúlyunkkal?
Tapasztalataim szerint többnyire nem, és a testsúly becslésében is gyakori a jelentős pontatlanság.
A testsúly megítélése mindig szubjektív. Például azok, akiknek testsúlya normális  vagy az alatt van, általában magasnak találják az ő kategóriájukra vonatkozó ideális testsúly értéket.

Akiknek jelentős súlyfeleslegük van, elérhetetlenül alacsonynak tartják  a kategóriájukra vonatkozó ideális testsúly értéket, és gyakran hivatkoznak pl. a nehéz csontozatukra, mint súlynövelő tényezőre.

A testsúllyal kapcsolatban mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a jelenlegi testsúlyunk és az ideális testsúlyunk is csak egy nagyon felületes tájékoztató paraméter, nem túl sokat árul el sem az  egészségi állapotról,  sem arról, hogy éppen milyen formában vagyunk, vagy hogy arányos-e a testalkatunk vagy nem. Sőt a testsúly  a változások követésére sem igazán alkalmas paraméter.

Írta: Dr. Gajdács Ágnes