Az étkezéssel kapcsolatos elvek és a gyakorlat nincsenek összhangban egymással. Mást gondolunk és mást cselekszünk. Vagyis tudjuk, hogy mit kellene ennünk, és mit nem, mégsem tartjuk be a tanácsokat.

A 15-25 évesek 82 százaléka szerint kiadósnak, tartalmasnak kell lennie a reggelinek, de csupán 23 százalékuk kezdi mindig ezzel a napot. A korosztály még egységesebben nyilatkozik a meleg ebédről: 92 százalékuk szerint erre mindenkinek nagy szüksége van. Ugyanakkor csak kisebb részük (45 százalékuk) eszik délben napi rendszerességgel főtt ételt.

Lényegében egyöntetű, 94 százalékra jellemző az a vélemény is, hogy gyümölcs és zöldség fogyasztása nélkül nem múlhat el egyetlen nap sem. Ez esetben óriási a lemaradás: mindössze 19 százalékuk napi étrendjében szerepelnek friss és vitamindús ételek. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló, 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Reggeli? Minek is?!

A kiadós reggeli csak a fiatalok 23 százalékának mindennapi rutinjába épül be, rajtuk kívül még 35 százaléknyian hetente többször esznek tartalmas ételeket a korai órákban. A korosztály női tagjai kevésbé laknak jól munka- és iskolakezdés előtt: 17 százalékuk naponta, 34 százalékuk hetente tölti fel energiával testét és lelkét. Pedig egy kiadós reggelivel indított nap jobb közérzetet biztosít, jobban tudunk koncentrálni az iskolában - mondja Henter Izabella dietetikus.

Meleg ebéd!

Délidőben főtt ételt a fiatalok 45 százaléka eszik rendszeresen, de további 37 százaléknyian is heti több alkalommal gondot fordítanak erre. Az átlagosnál gyakoribb a meleg főétkezés a férfiak, a 20 év alattiak és a tanulók körében. Az iskolai menü sokat számít, már ha elfogyasztjuk az ott kínált ételeket. Erről majd kicsit később.

Henter Izabella azt mondja, ebédre mindenképpen meleg ételt együnk, ha ragaszkodunk a kedvenc ízekhez, maradhatunk például a gyros-nál, de súlykontroll esetén ne sült krumplival együk, hanem zöldségekkel, rizzsel. Igaz ez a pizza esetében is, ne a magyaros, kolbásszal, szalonnával megpakolt szeletet válasszuk, hanem azt, amelyik sajtos, zöldséges.

Egy jó leves mindig sokat jelent, nagyanyáink azt mondták, hogy minden bajra jó egy gazdag húsleves. Választhatunk gulyást, babgulyást, frankfurti levest is, hozzá pedig ehetünk egy linzert, vagy egy-két szelet almás/meggyes/mákos rétest.

Egy napi menü: a jellemző és az ajánlott

Henter Izabella dietetikus összeállított nektek egy napi menüt, hatalmas választékkal.Hogy még inkább szembetűnőbb legyen a különbség, mellétettük a ránk jellemző étrendet, szokásokat, feltüntetve a kalóriamennyiséget (energia - kcal). Az ajánlott étrendnél sok-sok tippet, receptötletet találsz, ha rákattintasz a hivatkozásokra.

A kalória az ételek energiatartalmának mérőegysége, a mennyisége azt fejezi ki, hogy mennyi energia szabadul fel a szervezetben az ételben található tápanyagokból, például a zsírból, a proteinből, a szénhidrátból. Azt, hogy egy embernek hány kalóriára van szüksége egy nap, a kora, a neme és a fizikai tevékenység mennyisége határozza meg. A napi 1200-1400 kalória kevésnek számít, a 2500 fölötti pedig már sok.

Miért mondunk nemet az iskolai menüre?

Több mint négy év telt el a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálat óta. A szakemberek akkor megállapították, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek.

Mi volt a legalapvetőbb probléma?

• Csak a közétkeztetők egy része biztosított naponta friss zöldséget és gyümölcsöt a gyerekeknek

• az ételekben sóból jóval több volt a kelleténél

• a kálcium-tartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem

• diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani

Megállapították a szakemberek, hogy a közétkeztetés által kínált ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban.

Idén az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) ismét elindította országos óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálatát. Nem csak a közétkeztetés, hanem az iskolai büfék és automaták kínálata is górcső alá kerül.

Van ajánlás, de törvényi szabályozás kellene, ugyanis igen nehéz számon kérni a közétkeztetőket – véli az általunk megkérdezett dietetikus, Henter Izabella.

Az iskolai táplálkozás egészségessé tétele kulcsfontosságú kérdés, mielőbbi megvalósítása jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy a hazai rendkívül kedvezőtlen népegészségügyi mutatók jó irányba mozduljanak el.

Hamburger, sült krumpli, gyros: csak mértékkel!

Az egyik gyorsétterem lánc Európában 1984-től tájékoztatja vendégeit termékei tápanyag-összetételéről. 2006-ban egy olyan jelölési rendszert vezettek be, amelynek köszönhetően ma már több mint 6700 éttermében naponta 12 millió vásárló találkozhat az egységes jelölési rendszerrel.

Közérthető ikonokkal és táblázatokkal illusztrálják a termékek tápértékét, valamint az adott tápanyagokból ajánlott Irányadó Napi Beviteli Értéket (INBÉ). Így bárki könnyedén kiszámolhatja, hogy az általa választott termék vagy menü a napi ajánlott kalória-, fehérje- szénhidrát-, zsír- és sótartalomnak hány százalékát fedezi.

Néhány példa. Egy csirkés cézár saláta a napi bevihető zsírmennyiség 6 százalékát teszi ki, egy hamburger pedig ennek a dupláját. A szénhidrát esetében a csirkés szendvics vezet (13%), majd a tölcséres fagyi és a prémium saláta következik (7 és 6%). Egy ilyen gyorséttermi étrend esetében tehát nem árt megfontolni, mit, mivel, illetve hogy melyik napszakban eszünk, mit tervezünk még az estére. Tehát butaság lenne kijelenteni, hogy úgy ahogy van, egészségtelen a gyorséttermi menü, de jól kell megválasztani a kínált ételeket, azok mennyiségét, legyen az kínai, gyros vagy az amerikai multi valamelyik akciós menüje.