Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Kollégium (ACAAI) éves tudományos ülésén ismertetett kutatások eredményei a megfelelő vizsgálatok hiányában, a téves öndiagnózisra alapozott penicillin-allergia következményeire hívják fel a figyelmet. A betegek beszámolói elárulják, hogy korábban csalánkiütésszerű, duzzanattal járó tüneteket észleltek, melyek eredetét az akkoriban szedett, penicillin tartalmú készítményeknek tulajdonították. Az ülésen ismertetett vizsgálatok során elvégzett allergiateszt azonban, csak kevés esetben igazolt valódi penicillin-allergiát. A kutatók ezért lényegesnek tartják az allergiateszt elvégzésének, és a megfelelő szakorvossal – allergológussal - történő konzultációnak a fontosságára, és az öndiagnózis veszélyeire felhívni a figyelmet.

Mi minden okozhat csalánkiütést?

A csalánkiütés okainak tisztázása sokszor igen bonyolult folyamat – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Előfordulhat, hogy a tünetek hosszabb időn át, hetekig is fennállnak, de gyakran elmúlnak, mielőtt a beteg orvoshoz kerül és többet nem is jelentkeznek. Csalánkiütést azonban nem csak gyógyszerallergia okozhat. A kiváltó okok skálája igen széles: kiválthatják például étrendkiegészítő tabletták, készételekben, italokban lévő tartósító-és színezőanyagok, aromák, de egyes betegeknél hideg szél, vagy bizonyos ételek után végzett testedzés is csalánkiütést okozhat.

Téves öndiagnózisok és az öngyógyszerezés veszélye

Az első vizsgálatban résztvevő 384, önmagát penicillin-allergiásként definiáló beteg közül valójában csak 6 százaléknál volt az allergia teszttel is igazolható. A másik vizsgálat során, a műtétre váró 38 beteg esetében pedig egyiküknél sem született pozitív eredmény.

A felesleges antibiotikum-használat legnagyobb veszélye az antibiotikum-rezisztens baktériumok további terjedése. A problémára a WHO ez év áprilisában megjelent jelentése is felhívja a figyelmet. Eszerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek terjedésének fő oka az antibiotikumok helytelen használata. Ha a beteg recept nélkül szed antibiotikumot, vagy a receptre felírt gyógyszert az orvos által meghatározott időnél rövidebb ideig szedi, olyan mutációkat okozhat a baktériumtörzsben, melyek ellenállóvá tehetik a gyógyszerrel szemben.

Az önmagát tévesen penicillin-allergiásnak vélő beteg tehát szükség esetén nem csak a saját szervezetét és pénztárcáját terheli feleslegesen, de hosszútávon hozzájárul a rezisztens baktériumok terjedéséhez. Dr. Garaczi Edina ezért azt tanácsolja, hogy aki antibiotikum szedését követően szokatlan tüneteket tapasztal magán: bőrpír, kiütés, netán fulladásérzés, heves köhögés lép fel, végeztessen allergia tesztet. A penicillin-allergia legegyszerűbb vizsgálati módja vérvételből elvégezhető. Amennyiben a teszt pozitív lesz, vagyis bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a penicillin-allergia okozza, a szakorvos a megfelelő készítményt fogja javasolni a penicillin helyett, amit a beteg a továbbiakban baktériumfertőzés esetén biztonsággal szedhet.