Amiből tanulhatunk

Ki milyen módszert használ a nemleges válasz kimondására?

• Beatrix, 54 éves ügyintéző:

„Minél idősebb leszek, annál könnyebb nemet mondanom, mert a korral egyre magabiztosabb leszek, és már nem helyezek másokat rendszeresen magam elé. Így, amikor kéréssel fordulnak hozzám, előbb saját érdekeimet nézem, és ha azzal ellentétes a kérés, határozottan elutasítom. Ugyanakkor törekszem arra, hogy ne bántsam meg a másik felet: azonnal, világosan, és nem sértő módon ki tudom fejteni elutasításom okát. Olykor az is előfordul, hogy gondolkodási időt kérek, ha bonyolultabb dologról van szó. Megtörtént már, hogy ezen idő alatt megfontolták a kérést, és belátták annak irrealitását.”

• Szilvia, 45 éves üzletasszony:

„Meghallgatom a másik nézőpontját, majd kifejtem az enyémet, de nem megfellebezhetetlen módon, hanem átgondoltan, ellenérveket felhozva. Előzetesen párbeszédet is szoktam kezdeményezni, hogy ne sértsem meg azonnali elutasításommal a partneremet.  Az üzleti világban dolgozom, így tudnom kell, milyen határok közt kell mozognom az üzletfeleimmel. Mikor nemet mondok, egyszerre határozottságra és kíméletességre van szükségem, hogy ne riasszam el őket, máskor is visszatérjenek.”

• Klára, 65 éves, nyugdíjasként dolgozó ápolónő

„Nagylelkű, segítőkész voltam világéletemben, ezért, ha módomban állt, mindig teljesítettem a kollégáim kéréseit, gyakran helyettük is dolgoztam, sokféle szolgálatot tettem, olyat, ami – így utólag visszagondolva – nem lett volna kötelességem. Mégis, amikor azonnal igent mondtam, előfordult, hogy megbántam, és próbáltam változtatni a hozzáállásomon mások irányában – rendszerint kevés sikerrel.  Az évek múlásával azonban megszabadultam attól, hogy mindig a többiek véleményével törődjem, így mára már könnyebben mondok nemet, vállalom az elutasító válaszaimat.”

A szakember tanácsai

Amikor nemet mondunk, ügyeljünk arra, hogy bár nekünk szükségünk van az elutasításra - figyelembe véve érdekeinket -, latba vetve empátiánkat, vegyük számításba a másik fél igényeit is. Hiszen a megfontolás nélküli, rideg hangú, érvelésmentes elutasítás általában kevéssé elfogadható, konfliktust eredményez. Szakmai környezetben jobban tesszük, ha tényeket felhozva indokoljuk, meggyőzővé tesszük a visszautasítást, és ajánlunk alternatív megoldásokat. Családi és baráti körben, ha kifejezzük, hogy átérezzük a problémát, segíthet elfogadtatni negatív válaszunkat. De ez esetben is konstruktívnak kell lenni, keresve egyéb lehetőségeket.

6 jó tanács, melyek segítségével könnyebb nemet mondani

• Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy nemleges válaszunkkal merjünk esetleges visszatetszést kiváltani.
• Ne felületesen, hanem részletekbe menően és logikusan  fejtsük ki elutasításunk okát.
• Tudatosítsuk magunkban, miért kell nemet kell mondanunk, az adott szituációban ne ingadozzunk.
• Indokolt esetben adjuk tanújelét megértésünknek.
• Az elutasítás során maradjunk mindvégig nyugodtak, ne mutassuk ki felháborodásunkat.
• Bízzunk helyes ítélőképességünkben.

5 megjegyzendő szempont

1. A 3 fő ok, amiért nem merünk nemet mondani: tekintélytisztelet, bűntudat érzése és a szeretet hiánya. Döntéshozatalkor mindezt mérlegeljük.
2. Ne feledjük: ha tudunk nemet mondani, az növeli önbizalmunkat és hitelességünket. A következő alkalommal felértékeli az igenlő válaszunkat is, bizonyítja, hogy megfontoltan döntünk.
3. Az elutasítás megtanulása nem jelent azonnali előrelépést a személyiség fejlődésének útján. Először elemeznünk kell korábbi félelmeinket és azok gyökerét, majd dolgoznunk kell megszüntetésükön, valamint önértékelésünk növelésén az élet más területein is.
4. Egy feladat, szívesség megtagadásának képességét először olyan dolgokkal kezdjük, melyeknek nincsenek komolyabb következményei. Így könnyebben tudunk kérést elutasítani nagyobb ügyekben.
5. Az empátia játsszék fontos szerepet a nem kimondásában. Szánjunk kellő időt a megfontolt közlésre. Egy empatikus válasz, mely alternatív megoldást kínál, könnyebben elfogadható.

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni

Az elutasítást egyedül is gyakorolhatjuk, akár tükör előtt, akár írásban (főként, ha már előre sejtjük, mi várható pld. másnap a munkahelyen, amire szeretnénk nemet mondani). Ennek során adjuk elő a hiteles érvelést nemleges válaszunkhoz, meggyőző arckifejezéssel a tükrünk előtt, vagy írásban is megfogalmazhatjuk – mindkét esetben több időnk jut az átgondolásra. Határozottan, világosan fejtsük ki az elutasítás okát, de közben fejezzük ki sajnálkozásunkat, miszerint bár megértjük, és respektáljuk a másik igényét segítségünkre, mégsem áll módunkban teljesíteni.