Emellett számos betegségnek elejét vehetnénk, ha valóban félévente felkeresnénk a fogorvosunkat, és nagyobb figyelmet fordítanánk az otthoni ápolásra. A tiszta, gondozott fogak ugyanis nem szuvasodnak. Hazánkban mégis népbetegség a szuvasodás, a magyar lakosság fogainak állapota európai átlag alatti.
„Hazánkban az 5-6 éves korcsoport mindössze 30%-a rendelkezik ép fogazattal, 12 éves korra a gyermekek átlagosan 3-4 foga beteg, az általános iskolások kb. 80%-ánál elégtelen a szájhigiénia, gyakori az ínygyulladás, a fogkő, a másodlagos szuvasodás a már tömött fogakon, a 65-75 éves korosztályban pedig már közel 3%-os a teljes fogatlanság1.
Az elmúlt években, úgy tapasztalom, kismértékben, de nőtt a szuvasodások száma. Ebben sajnos közrejátszhat a családok romló gazdasági és szociális helyzete, valamint az ezzel összefüggésben lévő életmódbeli, lelki tényezők. Sokan elhanyagolják a félévenkénti fogorvosi ellenőrzést is, és csak akkor jönnek, ha már fájdalmuk van. A rendszeres kontroll és a gondos otthoni ápolás azonban kellemesebb és gazdaságosabb megoldás, mint a már kialakult, gyakran visszafordíthatatlan fog-és ínybetegségek kezelése”− hívja fel a figyelmet Dr. Dima Mária Magdolna.
Tévhit: a tejfogaknak nincs meghatározó szerepük
A szájhigiéniát, fogaink ápolását már születéskor el kell kezdeni, és a közhiedelemmel ellentétben a tejfogakat sem szabad elhanyagolni. Ez a későbbi egészséges fogazat záloga, mert a kihulló tejfogak épsége nagyban meghatározza az azokat követő maradó fogak állapotát, ráadásul a korai gyermekkorban ellesett szájápolási szokások élethosszig meghatározóak lehetnek. Hat-hét éves kortól különösen fontos az odafigyelés, hiszen eddigre már több végleges foga is kibújik a kicsiknek.
Ha nem távolítjuk el az ételmaradványokat, lepedék vagy plakk képződik, amely táptalajt jelent a fogszuvasodást okozó baktériumoknak. Ezek aztán a cukrot és ételmaradékokat savakká alakítják át, amelyek megtámadják a zománcot. A folyamat során ásványi anyagok oldódnak ki a fogakból, gyakorlatilag így jön létre a szuvasodás.
Flouridról és aminflouridról a szakorvos szemével
„A flouridtartalmú fogkrémek a mostanában terjedő internetes rémhírekkel ellentétben helyileg nagy biztonsággal, jó eredményekkel alkalmazhatók, ezt több száz klinikai vizsgálat és a gyakorlat is bizonyítja. A flourid hatékonyan növeli a fogzománc szuvasodás elleni védelmét, megállítja a kezdődő szuvasodást és erősíti az érzékeny fogakat. Hatéves kortól ezért javaslom a napi legalább kettő alapos, háromperces flouridos fogmosás kiegészítésére, hogy heti egy alkalommal – fogszabályzó viselése esetén az orvossal konzultálva akár két-három alkalommal – használjunk magasabb hatóanyag-koncentrációjú, a patikákban recept nélkül kapható aminflourid-tartalmú gélt vagy zselét2 is. Ez hosszú távú védelmet biztosít a fogszuvasodás ellen, hiszen tartós kalcium-fluorid-réteget hoz létre a fogak felszínén, amely védi a fogzománcot például a savak támadása vagy az erős dörzsölés ellen” – folytatja a főorvos asszony.
A szuvasodás tehát az egyszerűen kivédhető betegségek egyike, hiszen kezdeti stádiumban visszafordítható, a már kialakult sérülés pedig a rendelőkben kezelhető. Ne féljünk a fogorvostól, mert az elhanyagolt fogak nemcsak esztétikai vagy önértékelési kérdéseket vethetnek fel, hanem számos további kellemetlen tünet – pl. tisztátlan bőr, visszatérő makacs fejfájás, fáradékonyság vagy alvászavar – melegágyai is lehetnek.