A szifilisz egy igen fertőző nemi betegség, melyet a Treponema pallidum nevű csavar alakú baktérium okoz. Bár a betegséget nemi betegségként tartjuk számon, nem kizárólag szexuális úton terjed, és bizonyos esetekben a tünetei közel sem csak a nemi szervekre lokalizálódhatnak.
A diagnózis sokszor nem is annyira egyszerű, mert a fertőzés más betegségek tüneteire is nagyon emlékeztethet. A diagnózist szintén nehezíti az a tény, hogy sok beteg szégyell egy esetleges nemi betegséget és sajnos nem fordul időben vagy egyáltalán orvoshoz, ami a szifilisz esetében messzemenő, igen súlyos következményekkel is járhat.
A szifilisz kórokozója egy érdekes alakú, csavar formájú baktérium, mely 6-15um hosszú, de csak 0,25um vastag. Mivel ilyen vékony, ezért pl. normál mikroszkóp (fénymikroszkóp) mellett nem is látni, ezért sötétlátóteres mikroszkóp mellett nézik, ugyanis a baktérium mozog, és ilyenkor a rá oldalról jövő fényt a vizsgáló szeme felé „tükrözi”, így az felvillanásokat láthat.
A baktérium egyébként nagyon „kripli”, a szabadban gazdaszervezet nélkül gyakorlatilag azonnal elpusztul, ezért tud csak az elváltozásokkal való közvetlen kontaktus útján vagy vérrel terjedni. A magzat a fertőzött terhes anyjától szintén elkaphatja a betegséget.
Mikor van nagy esély a megfertőződésre?
A szifilisz előfordulása a Földön igen eltérő. A legtöbb eset Dél- és Dél- Kelet-Ázsiában fordul elő, majd ezt a területet követi szorosan a Szaharától délre fekvő országok lakosságai. A harmadik a rangsorban Latin- Amerika, majd a Karib térség.
Mint említettem a fejlett országokban is bőven előfordulnak esetek, ez alól pedig Magyarország sem kivétel.
Az életkor szintén befolyásoló tényező, mivel ez egy döntően szexuális úton terjedő betegség. Nem meglepő tehát, hogy a szexuálisan aktív éveiben járók körében mutat halmozódást a kór: 15-40év.
Nemek szerint lebontva az elsődleges és másodlagos (lásd később) szifilisz gyakoribb a férfiak körében.