A fiatalok és a középkorúak – főleg nők – körében gyakori. A gyulladás oka még teljes körű kivizsgálást követően is az esetek közel felében ismeretlen marad.
A szivárványhártya gyulladása bármely életkorban jelentkezhet, de 20-50 éves kor között a leggyakoribb. Időseknél körében ritkán észlelhető.
A szivárványhártya és a szemlencse mozgatásáért felelős „sugártest” gyulladása miatt a szemmozgás, a közelre nézés, az olvasás nagyon sok panaszt okoz.
Fénykerülés, fényérzékenység
Erős könnyezés
Homályos látás, különböző mértékű látáscsökkenés
Szempirosodás – a mélyebb rétegek gyulladása miatt nem élénk piros, inkább lilás gyűrű figyelhető meg a szaruhártya körül. Fontos, hogy érösszehúzó szemcsepp nem szűkíti ezeket a tágult ereket.
Megváltozik a gyulladt szem színe! Szivárványhártya gyulladása, vizenyője miatt a szerkezete megváltozik, színe „piszkos zöld” árnyalatot vesz fel.
A gyulladt szivárványhártya kis csipkékkel letapad, lenő a mögötte lévő szemlencséhez.
Fény hatására, közelre nézéskor a szembogár reflexesen beszűkül, ami kifejezett fájdalmat okoz.
A gyulladt szivárványhártya hosszabb-rövidebb szakaszon letapad a mögötte lévő szemlencséhez. A kör alakú pupilla alakja szabálytalanná válik.
Fontos, hogy a beteg hozzátartozóinak erre különösen oda kell figyelni, mert ha kialakul a végleges letapadás már nagyon nehéz felszabadítani. Időben alkalmazott pupilla torna nagyon sokat segíthet.
A gyulladás következtében a csarnokvízben gyulladásos sejtek, fehérjék, szövettörmelék, rostok stb. jelennek meg.
Ezek áramlanak, gomolyognak akár a kavargó hópelyhek a viharban (Tyndall jelenség). Idővel leülepednek vagy kitapadnak a szaruhártya felületén.
A szivárványhártyagyulladás következményei és szövődményei
Néha a szivárványhártya mellett a szem többi részét (látóideg, ideghártya és a szemfenék érhálózata stb.) is érintheti a gyulladás.
A szaruhártya vizenyőssé válik a gyulladásos anyagok felrakódása miatt. A vizenyő miatt a beteg látása homályossá válik – olyan mintha ködön vagy tejüveg át látna. Nehézkes, lassú a gyógyulás és sajnos néha már csak a szaruhártya átültetés jelenthet megoldást.
A gyulladás miatt a szemlencse fokozatosan elszürkülhet és kialakul a szürkehályog, amit csak műtéttel lehet megoldani. A műtétet követően a gyulladás fellángolhat, ezért különösen fontos a megfelelő gyógyszeres műtéti előkészítés.
Előfordulhat még szövődményként endophthalmitis, a szem szinte összes részének gyulladása. Ilyenkor már sajnos nagyon rosszak a gyógyulás esélyei.
Mi okozza a szivárványhártya gyulladását?
Vannak esetek, amikor speciális kórokozó igazolható a háttérben: – Herpesz vírus, szifilisz, tbc, rubeola, a kullancs által okozott Lyme-kór stb. Gyerekek esetén a veleszületett toxoplasma, toxocara lehet a kórok.
A szervezet egyéb részének gyulladása „góca”, válthatja ki a vissza-visszatérő szivárványhártya gyulladást.
Nem fertőzéses eredetű – izületi betegségeket (Spondylitis ankylopoetica, Reiter kór, rheumatoid arthritis, stb.), gyulladásos bélbetegségeket, sarcoidosis, immunológiai betegségek (SLE, Wegener granulomatosis, polyartheritis nodosa), fogászati (gyulladt foggyökér, elhanyagolt szuvas fogak stb.), fül-orr-gégészeti (arcüreg v. homloküreg gyulladása), urológiai vagy nőgyógyászati gyulladásos megbetegedés.
Nagyon fontos a kiváltó ok felkutatása a „góckutatás”. Teljes körű kivizsgálás magában foglalja a belgyógyászati, immunológiai, reumatológiai, fogászati, fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati, urológiai vizsgálatot is.
Szükség lehet különböző röntgen felvételre (mellkas, keresztcsont, medence bemenet, kéz), koponya MRI-re, indokolt esetben gerincvíz mintavételre a speciális labor vizsgálatok mellett.
Tisztában kell lennünk azzal azonban, hogy minden második esetben még a teljes góckutatás után is ismeretlen marad a kiváltó ok.
A szivárványhártyagyulladás kezelése
A kiváltó góc megszüntetése („góctalanítás”) mellett a megfelelő gyulladáscsökkentés, ismert fertőzéses eredet esetén pedig a speciális terápia jelent gyógyulást.
Szemcsepp, szemkenőcs mellett, ha szükséges tabletták esetleg injekciók is szükségessé válhatnak.
Gyulladás csökkentők mellett nagyon fontos a szembogár tágító cseppek és szükség esetén szemnyomás csökkentő cseppek alkalmazása.
A pupilla tágítók „nyugalomba helyezik”, ellazítják a szivárvány hártya izomzatát – ezért lesz képtelen összeszűkülni fény hatására a szembogár.
Ugyanakkor a szembogár mozgatásával, a „pupilla tornával” meggátolhatjuk a szivárvány hártya szélének a letapadását a szemlencséhez.
Számolnunk kell a pupilla tágítók kellemetlen hatásaival: a fényérzékenység fokozódásával és a közeli munkavégzés, olvasás nehezítettségével is.
A nagyon intenzív panaszokat csökkentheti a szem pihentetése, langyos vizes borogatása. A gyulladás és a pupilla megtágítása miatt szinte elviselhetetlen a fény. Intenzív könnyezés, káprázás miatt feltétlenül be kell szerezni egy megfelelően takaró napszemüveget, esetleg kalapot, simléderes sapkát.
Gyógyulási esélyek
Nagyon kedvező prognózisú szemészeti betegség: általában tünetmentes gyógyulás várható. Ugyanakkor tisztában kell azzal lenni, hogy gyakran visszatérhet a gyulladás. Visszatérő gyulladás esetén a pácienseknek már az első figyelmeztető jelek észlelésénél érdemes a szemészeti szakrendelést felkeresni.
Az időben lekezdett kezelés lerövidíti a gyógyulási időt, kisebb a komplikációk kialakulásának a veszélye is (szemnyomás emelkedés, szivárványhártya szélének letapadása, szemlencse vagy a szaruhártya elváltozása stb.)
Ha a gyulladás a szem többi részén is jelentkezik sajnos már rosszabbak a gyógyulás esélyei, gyakrabban jelentkeznek komplikációk.