A szédülést, vagyis a vertigót okozhatja például a belső fül betegsége, valamint az agyat a belső füllel összekötő hallóideg rendellenessége egyaránt. De számtalan más ok is szerepet játszhat a kialakulásában.

Kristályok rögösödése

Különösen idősebb korban gyakori oka a betegségnek a belső fül félkörös ívjárataiban kialakuló lerakódás. A panaszok bizonyos fejmozgásoknál - a fej helyzetének változtatásakor - lépnek fel. Ilyenkor a BPPV néven ismert kórképről beszélünk. 
Szintén a belső fül duzzadásos betegsége a Meniere-betegség, amely viszonylag ritka. Ilyenkor a szédülés erős rohamokban lép fel, hosszan tart és hányinger, hányás kíséri.

Vírusfertőzés

Veszélyesek lehetnek a vírusok és a baktériumok is, hiszen belső fül- vagy idegkárosodásokat is okozhatnak. Magas kockázattal járó fertőzés például a vírusos belsőfül-gyulladás, övsömör, masztoiditisz (csecsnyúlvány-gyulladás) és a Paget-kór is.

Keringési zavarok

Az átmeneti agyi keringészavar gyakorta okoz vertigót, ha az agytörzset, kisagyat, illetve a nagyagy hátsó részeit ellátó artériákon áramló vér mennyisége csökken. Az alacsony vérnyomás is okozhat szédülést, valamint a vérnyomás ingadozása is előidézhet panaszokat. A lényeg, hogy a vérellátás zavara rossz hatással van az egyensúlyközpont működésére. A legkisebb ellátási zavarra vagy ingadozásra is azonnal reagál.

Idegsérülések

Az egyik leggyakoribb ok, és fiatalok esetén erre is lehet gyanakodni, amikor a  vertigo hátterében a nyakon futó idegek sérülése áll. Ebben az esetben az agy "eltéved", nem tudja megítélni a nyak és a törzs relatív helyzetét. Okozhatja például egy autóbaleset során fellépő ostorcsapásos sérülés, a fejtetőt érő ütés, illetve a nyak súlyos ízületi gyulladása is.
 

A vertigo tünetei

A vertigóra jellemző a szokatlan forgásérzés kellemetlen élménye. A beteg úgy érzi, hogy a környezet, önmaga vagy mindkettő egyszerre forog. Képtelen egyenesen megállni a lábán, autóvezetésről pedig szó sem lehet, hiszen az agy nem tudja a környezetében lévő tárgyak valós helyzetét, azok mozgási irányát, sebességét megítélni. Hányinger, hányás is kísérheti a vertigót, illetve jellegzetes szemmozgás is megfigyelhető a rohamoknál.
A panaszok néhány pillanattól órákig, néha akár hosszú napokon keresztül is fennmaradhatnak. Néha úgy tűnik, hogy már csillapodik a baj, aztán hirtelen, akár teljes mozdulatlanság esetén is újra jelentkeznek a tünetek. 

A cikk elején már említett Meniere-betegségben a vertigo rohamszerűen lép fel, és fülzúgással jár. Később akár süketség is követheti a fülzúgást. Szintén nagyon gyakori tünet a súlyos hányinger és a hányás.

A nyaki vertigo esetén a nyak mozgása korlátozott és a tünetek a fej elfordítására erősödnek, különösen akkor, ha az érintett egyén a fejét elfordítja, főleg, ha az állát is közelíti a vállához.

Forgó szék és jeges víz? A vertigo diagnosztizálása

Ahhoz, hogy az egészségügy képes legyen megállapítani, milyen szédülésről van szó, a betegnek nagyon részletesen és pontosan kell beszámolnia a tünetekről. Mikor, milyen helyzetekben lép fel a szédülés, mennyi ideig tart? Mit érez közben a beteg? Egyensúly- és hallásvizsgálatot végeznek, valamint a szem vizsgálata sem maradhat el, mert a kóros szemmozgások a belső fül vagy az agytörzsi központok károsodására utalhatnak. Árulkodó jel lehet például a szemtekerezgés is, amely gyors, cikázó, kóros szemmozgást jelent.

Ezt az előbb említett szemszemtekerezgést orvos a diagnózis érdekében mesterségesen is kiválthatják a hallójáratba befecskendezett jeges víz segítségével, esetleg a beteg fejének gyors, egyik oldalról a másik felé mozgatásával is.

A diagnózis felállításában segít, ha a a beteget forgószékbe ültetik, és egy speciális szemüveget adjnak a betegre a szemmozgások megfigyelése érdekében. Ha szemtekerezgés és vertigo lépnek fel, valószínűleg nyaki vertigóról van szó.

Az agyi vérellátás zavara esetén ennél bonyolultabb vizsgálatra is sor kerülhet.

Megelőzése, gyógyítása

Attól függően alakul a betegség kezelése, hogy mi a vertigo oka. Ha például nyaki vertigóról van szó, akkor a nyak görcsös izmaira adott izomlazító szerek adása lehet indokolt. Teljesen más a kezelés azonban, ha a fül vírusos fertőzése áll a háttérben, vagy amikor időskorban, a  hallójáratokban képződött lerakódások okozzák a tüneteket.

Sokszor csak a tünetek enyhítése, a szédülés érzésének elmulasztása jöhet szóba, ám minden esetben fontos, hogy a beteg eljusson szakrendelésre, és szakember lássa, mérje fel a vertigo okát, és jelölje ki azt a kezelést, amely enyhítheti a beteg szenvedéseit.