Az őssejtekből a szervezet sokféle szövete kialakulhat, segítségükkel a szem, a szív és az agy betegségeit is próbálták már gyógyítani.

A legfrissebb eljárás a személyre szabott gyógyítás új korszakát jelentheti, olcsóbbá, gyorsabbá és biztonságosabbá teheti az őssejtek előállítását - idézte a BBC a Nature tudományos lapban ismertetett kutatást.

Az emberi szervezetet olyan sejtek építik fel, amelyek mindegyikének megvan a maga sajátos szerepe: ideg-, máj-, vagy izomszövetet alkotnak, és szerepük állandó. Az őssejtekből viszont bármilyen sejttípus kifejlődhet, és így a beteg vagy károsodott szerveket is regenerálhatja, ezért az orvosi kutatások egyik legfontosabb területévé vált az utóbbi években.

Az embriókból való őssejtnyerés sokak számára etikailag kifogásolható, ezért fordult a kutatás az őssejtek előállításának más lehetőségei felé.

Az új tanulmány azt mutatta meg, hogy ha a vérsejteket a normálisnál savasabb kémhatású környezetbe helyezik, az így keletkezett "stressz" is kiválthatja az őssejtté alakulásukat.

Haruko Obotaka, a japán Riken Fejlődésbiológiai Központ kutatója elmondta: igen meglepődött, hogy a vérsejtekből ilyen reakciót váltott ki a savas oldat.

Az áttörést jelentő eredményt újszülött egerek lépéből vett sejtekkel érték el, ám már kutatják, vajon az emberi vér sejtjei is ugyanígy reagálnak-e.

Chris Mason, a London University College kutatója úgy kommentálta a kutatást, hogy amennyiben embernél is működik az eljárás, akkor "elérkezik végre a személyre szabott orvoslás kora". Ha ugyanis a páciens szöveteiből állítanak elő őssejtet, akkor egyszerűen kiküszöbölhető a transzplantált idegen szerv kilökődésének problémája.

Mason azt is kiemelte, hogy az új eljárás más, a sejtek átprogramozásával őssejtet előállító technológiáknál gyorsabbnak, olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. A makuladegeneráció nevű időskori szembetegség gyógyításához például a beteg bőréből vett sejtek átalakítása tíz hónapba és rengeteg pénzbe kerül, az új eljárás azonban gyorsabb, és a módszerhez szükséges, olcsóbb anyagok miatt sokkal kevésbé költséges is.

Robin Lovell-Badge, a brit Orvosi Kutatási Tanács munkatársa jelentősnek tartja az új eredményt, ám hozzátette, jó ideig eltarthat még, amíg a tudomány kiismeri ezeknek a sejteknek a természetét, és utánajár, vajon az eljáráson alapulhatnak-e új terápiák. Még izgalmasabbnak tartotta annak a felderítését, hogyan váltja ki a savas környezet a sejtek átalakulását, és miért nem történik ugyanez, ha citromot, ecetet vagy kólát fogyaszt az ember?