Az alvás körüli zűrzavar, a nem alvás, a kevés alvás, a társ horkolása miatti alvás-elégtelenség akkor is rányomja bélyegét a másnapra, ha az csak időnként fordul elő, ha valójában nem is olyan súlyos, vagy a kiváltó ok átmeneti, esetleg életmódváltással (vagy egy füldugóval) könnyedén megszüntethető.
Azokban az esetekben azonban, amikor az alvászavar nem külső tényezők eredménye, viszont a jelenség, az alvás körüli ijesztő tünetek tartós ideje jelentkeznek, már betegségről beszélünk, és szinte biztos, hogy olyan súlyos problémákat okoznak, amit egyetlen beteg sem tud félvállról venni.

Akiknek szinte szétrobban az agya: a robbanófej szindróma

Az érintett betegek a jelenséget egyöntetűen írják le: az alvásba merülés után viszonylag rövid idő elteltével borzalmas, sivító hangra riadnak. Ezt néha sivításként, néha robbanó hangként érzékelik. További azonosság a beszámolókban a hangerő és a beazonosítás: a hang nem kívülről érkezik, hanem a fejükön belül, az „agyban" keletkezik. Az ijesztő robbanás nem az álom része, és roppant erős fejfájás kíséri, ami miatt képtelenek visszaaludni, így a beteget kialvatlanul, fáradtan éri a reggel. A szindróma betegségek közé való besorolása bizonytalan: mivel elalvás után jelentkezik, elvileg a paraszomniák közé sorolható, mások a tünetek alapján azonban migrénhez kapcsolód auratünetként írják le - csak éppen nem nappal, az ébrenlét során jelentkezik, hanem éjszaka.

A fejfájáson kívül nem jár fájdalommal, viszont a váratlan, erős hang miatt az idegrendszer gyorsan és erős tünetekkel reagál. Heves szívdobogás, verítékezés, a torok, a száj kiszáradása, végtagremegés jelentkezhet - ahogy az „normál" esetben, félelem, ijedtség esetén történik. Az ötven év feletti nőkre jellemző igazán a betegség, (bár 10 éves kisfiút is diagnosztizáltak már ezzel a kórral). Az alváskutatással foglalkozó szakemberek szerint jóval gyakoribb, mint azt a feltárt esetek száma mutatja, csak éppen a betegek jelentős része, bármennyire is ijesztőek a tünetek, nem fordul orvoshoz.

Ami biztos, hogy az agyi hangrobbanás általában a beteg feszült, stresszes időszakaiban jelentkezik gyakrabban, illetve ha kamasz vagy gyerek betegről van szó,  a durva szórakozást kínáló videójátékok korlátlan használatát, fel nem dolgozott brutális filmélményeket tételez fel a háttérben az egészségügy.

Az alvással kapcsolatos rettenet más tünetekben is megnyilvánulhat, és néhány esetben különös dolgokra készteti a beteget az alvás öntudatlan, kiszolgáltatott állapota.

Íme öt jellemző paraszomnia:

1. Éjszakai felrettenések (Night terrors, Pavor nocturnus, alvási rémület)

A nyomasztó, zavaros, lidérces álmokkal ellentétben ez a kór az alvás lassú hullámú szakaszára jellemző. Elsősorban gyerekeknél fordul elő, akik szerencsére egy idő után kinövik a "tüneteket", amelyek a következők: az alvászavarral küzdő éjszaka minden előzetes ok nélkül felriad, felül, szeme nyitva, de nem "lát". Izgatottan viselkedik, kiabál, de hiába szólnak hozzá, nem hall semmit, megnyugtatni lehetetlen. Ez a zaklatott, a külső szemlélő számára ijesztő állapot olyan 10-15 percig tart. Utána a beteg visszaalszik, ami a beszámolók szerint éppoly félelmetes, mint előzetes zaklatott viselkedése, mert egyik pillanatról a másikra, darab faként  zuhan a párnára, és alszik tovább nyugodtan. Néha alvajárás is kapcsolódik hozzá.

2. Alvási hallucinációk

 A szürreális jelenségeket közvetlenül az elalvás és az ébredés időszakában érzékeli a beteg. A szakirodalom még különbséget is tesz az elalvás előtti, azaz hipnagogikus és az ébredés előtti, hipnopompikus hallucinációk között.  Bár az álom mindenki számára vetíthet a valóságot messze meghaladó, furcsa eseményeket, az alvási hallucináció nem ezt jelenti. Az ébrenlét és az álom fantasztikus mezsgyéjén járó emberek hangokat hallanak, fura tárgyakat, személyeket vagy állatokat látnak maguk mellett. Gyakori a falon mászó bogár, vagy a falat kaparó négylábú ijesztő képzete, mások "csodás" jelenségekről számolnak be.

3. Alvási paralízis

Az alvási paralízis során, amely az alvás REM szakaszában következik be, a beteg teste átmenetileg "lebénul". Olykor az izmok bénultsága egy rövid ideig, még felébredés után is megmarad. Nagyon ijesztő tapasztalat, főleg, hogy az alvási paralízishez alvási hallucinációk is kapcsolódhatnak. E kettő együtt pedig valódi rettegést okozhat. Egy idő után a beteg egyszerűen már magától az alvás gondolatától is félni kezd, hiszen agya különös szellemvasútra ülteti, ahonnan - bénultsága miatt - képtelen leszállni. 

4. Szexszomnia

A cseppet sem szexi, sőt kellemetlen jelenséget először 1996-ban jegyezték le, hét különböző alvászavarban szenvedő ember megfigyelését követően. A betegség különböző fokozatokon jelenhet meg: akad, aki csak kéjesen nyögdécsel alvás közben, de az öntudatlan állapotban előfordulhat maszturbáció is, sőt már szexuális erőszakra is volt példa. Valódi magyarázattal még nem szolgált az egészségügy, a kiváltó okok között azonban az alváshiányt, stresszt, alkohol- vagy drogfogyasztást nevezték meg.

5. Éjjeli falánkság

Az alvajárás speciális fajtája során az öntudatlan beteg célirányosan a hűtőszekrényre pályázik. Válogatás nélkül falja fel annak tartalmát, majd másnap nem emlékszik semmire. Bár viccesen hangzik a dolog, nem az. A beteg ugyanis tényleg nem válogat és megeszik mindent, amit talál: a zöldségektől kezdve a fagyasztott élelmiszereken keresztül a tömbmargarinon át a nyers húsig mindent magába töm. Gyakran fulladás-veszélyes is a művelet, mert túl nagyokat harap a beteg, illetve nem távolítja el gondosan a csomagolást. Máskor kést vesz a kezébe, vagy "főzni" kezd és begyújtja a tűzhelyet. Ahogy a szexszomniánál is, ebben az esetben is kevésbé ismert a háttér. Ám legalább van megoldás, mert az alvásszakértők szerint dopamintermelést serkentő gyógyszerek szedése mellett ritkábban jelentkeznek a tünetek.