Nyáron, a tartós melegben nemcsak a visszérbetegek, hanem az egészséges emberek is tapasztalhatják, hogy kitágulnak a lábukon az erek. A szervezet így próbálja a hőháztartását rendben tartani, miközben hőt adunk le, fokozódik a vérkeringés – magyarázza a jelenséget Szeberin Zoltán, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszékének docense.

A látható visszerek az orvos szerint nem feltétlenül jelentenek betegséget, csak esztétikai kellemetlenséget. Ilyenek a pókvénák is, amelyek egy milliméteres, vagy kisebb erecskék hálózata. A jelenség akkor válik betegséggé, ha állandósul, vagy romlik az állapot – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján. A több milliméteres, akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek a valódi veszélyt jelentő visszerek, amelyek 100 százalékos gyógyítására jelenleg nincs eszköze az orvostudománynak.

A teljes körű gyógyítás azért nem lehetséges, mert egy szöveti, maradandó elváltozás jön létre, amely súlyosbodhat, visszérgyulladáshoz, trombózishoz, mélyvénás trombózishoz és végül halálhoz vezethet. Az időben kezelt, bár már tönkrement ereket csak műtéti beavatkozással lehet gyógyítani. Az esetek 10-15 százalékában sajnos visszatér a betegség – számol be tapasztalatairól Szeberin Zoltán. A hajszáleres visszereket nem lehet műteni. Ezeket injekcióval, lézeres úton, vagy rádiófrekvenciás módszerrel lehet eltüntetni. Ez a betegség egy gyakori, veleszületett érfal-gyengeséget jelent, idős korra a népesség több, mint 30 százalékát érinti.

A szakember azt tanácsolja, hogy igyunk naponta 2,5-3 liter vizet, mert ez segít a megelőzésben. A már kialakult betegség esetén is javasolt a nem intenzív, de rendszeres, ismétlődő mozgás, például séta, kocogás, biciklizés, futás. Kerülni kell a hirtelen erőkifejtéssel járó sportokat, illetve az ilyen tevékenységet, mert ekkor megfeszül az izom, visszatartjuk a levegőt, ami megemeli a vénás nyomást az erekben. Utazáskor tervezzünk be kisebb megállókat, például tankoláskor szálljunk ki az autóból, repülőúton időnként feszítsük le, majd fel a lábfejet, mozgassuk át a bokát, így serkentve a vádli izomzat vérellátását. A mindennapokban, ha lehet, ne használjunk mindig liftet, lépcsőzzünk, vagy aki teheti, sétáltasson kutyát.

Veszélyeztetett munkakörbe tartoznak az álló, ülő munkát végzők, tanárok, eladók, fodrászok, irodai alkalmazottak, és meglepő módon a nagybőgősök is. Nekik különösen fontos, hogy tegyenek a megelőzés érdekében – hangsúlyozza Szeberin Zoltán. Nyáron különösen érintettek a kismamák, hiszen mind a meleg, mind pedig a növekvő magzat is visszérbetegség kialakulásához vezethet. A baba éppen a végtagból visszafolyó medencei visszereket nyomhatja, ezáltal megint csak pangás alakulhat ki. A kismamáknak jó hír, hogy általában a szülést követően eltűnnek ezek az ideiglenes visszerek. Gyakorlati tanács, hogy hűs szobában, rendszeresen polcolja fel a lábát a várandós anyuka.

A visszérbetegeknek külső segítséget jelenthet a gyógyászati-segédeszköz üzletekben kapható kompressziós harisnya, amely a bokánál erősebben szorít, így késztetve a vérkeringést a lábszárban. A különféle vény nélkül kapható krémek, tabletták enyhíthetik a tüneteket, a feszítő, kellemetlen érzést, a vizesedést, de magát a betegséget nem gyógyítják meg.