Mivel a veseműködés és a magas vérnyomás gyakran kéz a kézben jár, a vesekárosodás lényegesen befolyásolja a vérnyomás értékét. Renovaszkuláris magas vérnyomásnak nevezzük a magasvérnyomás-betegség azon típusát, amit az egyik, vagy mindkét vesében futó artéria szűkülete okoz. Hátterében leggyakrabban a magas koleszterinszintből adódó érelmeszesedés áll, de előfordulhat egyéb okból, például az érfal fejlődési rendellenessége következtében is.
A mechanizmus lényege, hogy a veseartéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és aktiválódik a renin-angioszterin-aldoszteron rendszer. Ennek oka, hogy a szűkület miatt kevesebb vér áramlik a vesékben, így azok úgy érzékelik, mintha a vérnyomás alacsony lenne. Először a renin nevű hormon szabadul fel, majd ez dominószerűen további érösszehúzó anyagok, valamint a vesében sót és vizet visszatartó (angiotenzin I, II, aldoszteron) aktivizálódását fokozza, melynek egyenes következménye a vérnyomás emelkedése.
A renovaszkuláris magas vérnyomásnak – csakúgy, mint az elsődleges hipertóniának- nincs speciális tünete. Ha kiderül a magasvérnyomás, és 3 különböző hatásmechanizmusú vérnyomáscsökkentő adásával nem érhető el, hogy a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt legyen, akkor gondolni kell másodlagos magas vérnyomás fajtára. Ebben az esetben keresni kell a tüneteket, eltéréseket (például vesefunkció romlásra utaló laboratóriumi leletek, érzörejek az artéria renális felett, kóros eltérés a szérum kálium szintben, kóros fehérje ürítés a vizeletben stb).- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
A renovaszkuláris hipertónia diagnózisához UH, esetleg még MRI illetve CT szükséges. Csakúgy, mint az összes másodlagos magas vérnyomásnál – tehát ahol valamilyen betegség áll a vérnyomás emelkedés mögött – amellett, hogy lényeges feladat a vérnyomás csökkentése, az alapproblémát is szükséges kezelni, csakis így lehet kikerülni a magas vérnyomás-veseprobléma ördögi köréből. Természetesen a megfelelő dózis elérése A terápiához a megfelelő életmód is hozzátartozik, hiszen mind a dohányzás, mind a koleszterindús étkezés érszűkítő hatással bír, így célszerű szívbarát diétát tartani (a só mennyisége legyen kevesebb mint 1500 mg/nap), és rendszeresen mozogni, lehetőleg minden nap, 30 percet! – tanácsolja dr. Kapocsi Judit