Újabban digitális detoxikálókba menekülnek, képernyő-mentes hálószobákat és helyeket alakítanak ki maguk körül az emberek, hogy kicsit mentesítsék magukat a technológia káros hatásai alól.

A technológiától való félelem nem újdonság. A telefonra, a televízióra, sőt még az órára is hasonlóan gondoltak, mint most az internetre, az okostelefonokra és a mobil kütyükre. Azzal, hogy megszakítják az ember normális életvitelét, nyomás nehezedik ránk, hogy még hatékonyabbak legyünk. Bizonyos szempontból ez igaz, valóban gyakorolhatnak némi nyomást az emberre, de az előnyök kiiktatják a stresszfaktorokat. Az új technológiától az életünk valóban más lesz, de nem feltétlenül lesz stresszesebb, mint amilyen egyébként is lett volna. Az, hogy ehhez a nyomáshoz ki hogyan viszonyul, egyéni dolog.

Keith Hampton, az amerikai Rutgers Egyetem szociológusa szerint túlbecsülik a technológiai újítások hatását az életünkre.

Sokan hangoztatják, hogy a 24 órás e-mail elérés/olvasás és a folyamatos lógás a neten egészségtelen számunkra. Egy új tanulmány szerint, amit a Pew Research Centerben és a Rutgers Egyetemen folytattak, ennek éppen az ellenkezőjét állapították meg. A gyakori internet és közösségi média használóknak egyáltalán nincs magasabb stressz-szintje, mint azoknak akik ritkábban élnek a technológia lehetőségeivel – írja a New York Times. Sőt, a nők körében kifejezetten csökkentette a stresszt bizonyos digitális eszközök használata.

Egyelőre még gyermekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek azt hivatottak felfedni, hogy milyen hatással van az agyunkra egy-egy technikai újítás. Van aki szerint növelheti a szorongást, a türelmetlenséget és csökkentheti a koncentrációt, a tanulás és az emlékezés képességét. Mások úgy gondolják, hogy növeli a bizalmat, a szociális támogatottság érzését és szorosabb kapcsolatokat teremthet. Legvalószínűbb azonban, hogy a hatása kettős, attól függően, hogy hogyan használják az emberek, tehát mindenkire más és más hatással lehet.

A stressz kutatások a következőképpen zajlottak. A Pew és a Rutger kutatói megmérték a stressz-szintet egy reprezentatív csoportban, egy standard kérdőívvel, amely az életükre vonatkozó kérdések alapján állította őket különböző kategóriákba. Ezenkívül megmérték, hogy milyen gyakran használják a digitális eszközöket. Ellenőrizték a demográfiai tényezőket is, mint például a családi állapot és a tanulmányaik.

Azt találták, hogy összességében a technológia használatának nincs hatása a stressz-szintre. Sőt, azoknak a nőknek, akik gyakrabban használták a Twittert, az e-mailt vagy a Facebookot, 21%-kal alacsonyabb volt a stressz-szintjük, mint azoknak, akik nem használták ezeket.

Az életesemények megosztása elősegíti a társadalmi elismerés megerősítését, ezt a nők többet űzik és igénylik online és offline is. A technológia úgy tűnik, hogy ebben az esetben egy könnyen elérhető platform a nőknek, hogy kiéljék ezen igényeiket, és amelyekkel a férfiak nem foglalkoznak és nincs is rájuk hatással.

A közösségi média azonban egyetlen egy esetben mégis fokozza a stressz-szintet, különösen a Facebook. Amikor valamelyik közeli ismerős traumájával kell ezen keresztül szembesülni. Ez különösen erős hatással lehet a nőkre. A kutatók úgy gondolják, hogy ez a viselkedési minta megerősítheti azt az elképzelést, hogy a stressz ragályos.

A kutatások nem tértek ki a gyermekek és tinik digitális eszközhasználatára, valamint nem ellenőrizték a kimondottan kóros, függő állapotokat sem, de úgy tűnik, hogy a digitális eszközök normál használatától egyáltalán nem kell tartanunk.