A pneumococcus-fertőzést egy baktérium (Streptococcus pneumoniae) okozza. A betegség cseppfertőzéssel terjed, és a kórokozók gyakran már a születést követő napokban elkezdenek megtelepedni az orr-garat nyálkahártyáján.

A csecsemők gyakran hónapokig hordozzák tünetmentesen a baktériumot. Ha azonban a nyálkahártya épsége sérül, a baktérium a véráramba kerülve betegségeket okozhat. Ezért van az, hogy a pneumococcus okozta középfülgyulladás, tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás általában megfázás, torokfájás, influenza vagy más felsőlégúti vírusfertőzést követően alakul ki. A pneumococcus-fertőzés okozta gennyes középfülgyulladás jelenleg a leggyakoribb oka csecsemő- és kisgyerekkorban az antibiotikumos kezeléseknek.

Kisgyerekkorban különösen veszélyes

A fertőzés a leggyakoribb csecsemő- és kisgyerekkorban, valamint a legyengült immunrendszerűek körében: például krónikus betegségekben szenvedő 65 év felettiek, cukorbetegek, vesebetegek, dohányosok esetében. 

Kisgyerekkorban a baktérium azért különösen veszélyes, mert a fertőzés nem ritkán annyira gyors lefolyású, hogy az antibiotikumos kezelés megkezdésére már lehetőség sincs.

Nagyszülők esetében tipikus, hogy a tünetmentes unokáktól kapják el a kórokozót, amely később az influenza szövődményeként tüdőgyulladást okozhat. Ennek tünetei a hidegrázás, a hirtelen magas láz, a nehézlégzés, valamint a váladékos köhögés, és gyakran erős mellkasi fájdalom. A véráramba kerülő baktériumok a tüdőgyulladás mellett arcüreggyulladást, gennyes agyhártyagyulladást és vérmérgezést is okozhatnak. Felnőtteknél a fertőzés a legtöbbször antibiotikummal gyógyítható.

Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikái szerint Magyarországon 2001 és 2008 között 505 pneumococcus-fertőzést regisztráltak, az érintettek harmada nem élte túl a betegségét.

Kétféle oltás létezik ellene

2008 októberétől itthon is elérhető a pneumococcus-fertőzés elleni csecsemőkori védőoltás. Az ingyenes oltásnak köszönhetően 2012-ben a két év alattiak átoltottsága meghaladta a 95 százalékot. A statisztikák szerint a védőoltás hatására csökkent a fertőzöttek száma mind az átoltott csecsemők, kisgyerekek, mind a nem oltott felnőttek körében, ami mutatja az oltás „nyájimmunitást” is kiváltó hatását.

A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de ezek közül csak néhány okoz súlyos tüneteket, a jelenleg elérhető kétféle vakcina a leggyakoribb típusok ellen nyújt védelmet. Az idősebbeknek készült oltás 23 típus ellen véd, ez az oltás azonban csecsemőknek nem adható. A csecsemők a 7 komponensű, úgynevezett konjugált vakcinát kaphatják.

Az oltást a csecsemők a jövő évtől kötelezően kapják meg a többi kötelező védőoltással együtt. A vényköteles oltást a felnőttek 2-3 ezer forint közötti összegért vásárolhatják meg a patikákban.

Az injekció helyén átmeneti pirosság, fájdalom jelentkezhet, az oltottak 1 százalékánál átmeneti láz és izomfájdalom is kialakul.

A védőoltások fontossága

Magyarországon jelenleg tíz fertőző betegség ellen van életkorhoz kötött kötelező védőoltás. A gyerekek kötelezően a gümőkór (tuberculosis), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet az alapellátásban dolgozó és az oltásokat végző gyermekorvosok nevében nyílt levélben üdvözölte az újabb védőoltás bevezetését, és egyben tiltakozását fejezte ki az oltásellenes nézetek terjesztése ellen.

A gyermekkori védőoltások bevezetése a gyermekhalálozás és a súlyos betegségek előfordulásának csökkentése érdekében valaha tett leghatékonyabb lépés volt világszerte. A fekete himlő volt az első betegség, amely a védőoltások következtében végleg eltűnt a Földről, 1979 óta sehol a világon nem fordult elő. Védőoltásokkal sikerült megszüntetni a gyermekek ezreit vastüdőbe kényszerítő járványos gyermekbénulást a világ legnagyobb részén. A jelenleg még fel-felbukkanó megbetegedések Afganisztánban, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, és Szíriában elsősorban az átoltottság csökkenésével, az oltások elmaradásával függenek össze - olvasható többek között a levélben.