A hyperemesis gravidarum, vagyis terhességi vészes hányás nem keverendő össze a terhes nők 50-80 százalékát érintő, a terhesség kb. 6. és 12. hete között jellemző terhességi rosszulléttel (ezt sokszor reggeli rosszullétnek is nevezik, holott sok esetben egyáltalán nem csak reggel fordul elő). Ám ez utóbbi is olyan mértéket ölthet, hogy az illetőben semmilyen elfogyasztott étel vagy ital nem marad meg, és a kiszáradás, kóros fogyás megelőzésére infúziós tápanyag- és folyadékpótlásra van szükség.

A magzatot védik a mérgektől a rosszullétek?

Miért kínoz annyi terhes nőt az émelygés, a rosszullét, a hányás a terhesség korai szakaszában, amikor az anyai szervezetnek a növekedő magzatot kellene táplálni? A rosszulléteket sokáig a terhességgel járó hormonális "viharoknak" tulajdonították az orvosok (amelyek többek között a rosszullétekben sokszor szerepet játszó fokozott szagérzékenységet is okozzák).

Ám az 1970-es évek végén egyes kutatók - köztük Ernest Hook, az Albany Orvosegyetem endokrinológusa - új elmélettel álltak elő. Szerintük a rosszullétek egy evolúciós alkalmazkodási mechanizmust tükröznek: olyan mérgektől védik a magzatot, amelyek károsíthatják vagy zavarhatják a fejlődését (a fejlődés szempontjából a 6. és 18. hét közötti időszak kulcsfontosságú).

2000-ben a Cornell Egyetem kutatói bizonyítékot találtak a fenti elmélet alátámasztására. 79 ezer terhességet követtek nyomon 16 országban, és azt találták, hogy a nők 65 százalékából legalább egy étel undort váltott ki. 28 százalékuk nem bírta az állati eredetű táplálékokat (hús, tojás, hal), 16 százalékuk a koffeines italokat és nyolc százalékuk az erőteljes ízű zöldségeket, például a brokkolit.

Az említett táplálékok mind tartalmaznak olyan anyagokat vagy mikroorganizmusokat, amelyek károsíthatják a magzatot egy olyan időszakban, amikor a szervei a legsebezhetőbbek. A vizsgálatból az is kiderült, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben a nők kerülték az állati termékeket és főleg kukoricát, rizst vagy gumós zöldségeket ettek, ritkán szenvedtek terhességi rosszulléttől. Az elméletet sokan azért kritizálták, mert a terhességi rosszullét nem feltétlenül jár együtt a terhesség jobb kimenetelével (pl. egészségesebb újszülöttek születésével). Az is igaz viszont, hogy a terhességi rosszulléttől egyáltalán nem szenvedő anyák körében fokozott a vetélés kockázata.

A spermiumok ellen védekezik az anya szervezete?

Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett Gordon Gallup amerikai pszichológus elmélete, amely szerint a rosszullétek oka valójában az anya szervezete számára idegen anyagot jelentő, ezért védekező reakciókat kiváltó spermiumokban keresendő. Ám ezt az elméletet, valamint a Gordon által javasolt gyógymódot - a spermiumok "bemutatását" a szervezet számára orális szex útján - a legtöbb szakember komolytalannak tartja, hiszen ha igaz lenne, minden kultúrában, sőt, az egész állatvilágban is hasonló gyakorisággal kellene előfordulnia a terhesség alatti rosszullétnek, mint az emberekben.