Azok, akik már átestek trombózison, esetleg trombofíliásak, jól tudják, hogy vannak olyan állapotok – pl. a várandósság, amikor fokozottá válik a vérrögösödés kockázata. A baj azonban az, hogy sokan mégsem gondolnak arra, hogy a fekvőgipsz ugyanilyen hajlamosító tényező lehet, pedig végtag tartós mozdulatlansága szintén trombózishoz vezet, azáltal, hogy az „izompumpa” nem működik, lelassul vér áramlása és egyéb trombogén tényezők kerülnek előtérbe.

Mikor forduljon orvoshoz?

„Bár teljesen természetes, hogy a gipsz felhelyezése után a sérülés miatt átmenetileg még fáj és dagad a lába – akárcsak a trombózisnál-, azonban ha ez nem csillapodik, akkor érdemes orvoshoz fordulnia! Egyrészt azért, mert lehet, hogy a gipsz túl szoros (ebben az esetben a lábujjak dagadása jelzi és azonnal gipszcsere szükséges!), másrészt pedig a mélyvénás trombózis kizárása céljából. Ez persze a levétel után is érvényes, így amennyiben lábdagadást, elszíneződést és fájdalmat tapasztal, mihamarabb keressen fel szakembert, aki ultrahang segítségével pontosabb képet kaphat az állapotáról!”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Fontos a megelőző kezelés

Természetesen önmagában kicsi az esély arra, hogy egy egészséges embernél mélyvénás trombózis alakuljon ki gipszelés következtében, azonban aki genetikailag hajlamos rá, illetve már korábban átesett rajta, akkor annál bizony minden esetben megelőző kezelés szükséges. Erre a célra legtöbbször vérhígító gyógyszereket, illetve heparin injekciót adnak az orvosok. Prof. Blaskó György elárulta, a gipszlevétel utáni mobilizáció befejezéséig kell alkalmazni a napi 1 injekcióból álló megelőző kezelést.