A tudósok Dr. Clive M. McCay az 1950-es években folytatott kísérleteinek eredményeiből indultak ki. McCay felfedezte, hogy miután a parabiózisnak nevezett eljárással összeöltötte az idősebb és fiatalabb egerek vérereit, az öregebb példányoknál egyértelmű fiatalodás nyomait látta. A kutató azonban nem tudta megmagyarázni, pontosan mi állt a kísérlet sikerének hátterében. A Harvard és a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportjainak azonban sikerült egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztani a jelenséget. Magyarázatuk szerint a fiatalabb szervezetből származó vérben fellelhető proteinek „felébresztik” az idősebb szervezet őssejtjeit, a folyamat következtében pedig új, fiatal szövet képződik.

Saul Villeda, a Kaliforninai Egyetem professzora és csapata a Nature Medicine orvosi folyóiratban publikálta tanulmányát. Ebben azt írják, a parabiozís módszerrel végrehajtott vérátömlesztés működik, a fiatalabb egerekből származó vérplazma az idősebb egerek agyába fecskendezve pedig még jobb eredményeket hozott. A folyamat révén új kapcsolatok jöttek létre az agy sejtjei között, és a kezelés hatására jelentősen javultak az egerek kognitív funkciói is. Villeda szerint a felfedezés lehet a kulcs az Alzheimer-kór és más agyi degenerációt okozó betegségek gyógyításában.

A másik kutatócsoport a Science magazinban publikálta eredményeit. Dr. Amy J. Wager, a Harvard Egyetem professzora és csapata kimutatta, hogy a fiatalabb egerek vérében nagy mennyiségben jelenlévő GDF11 nevű protein képes volt visszafordítani az öregedés hatásait az idősebb rágcsálók szívében. A GDF11 felélesztette az öreg egerek inaktív őssejteket, a folyamat következtében új szövetek jöttek létre, lecserélve a régieket. Az idősebb egerek más testszervei – gyomor, máj, tüdő - is jobban teljesítettek a vértranszplantáció után, az egerek fizikai állapota - például kitartásuk - is sokat javult.

A harvardi kutatók szerint 3-10 éven belül megkezdődhetnek az embereken végrehajtott klinikai tesztek, a Science cikke szerint pedig egy cég már arra készülődik, hogy Alzheimer-kórban szenvedő betegeken próbál segíteni a vérátömlesztés módszerével.

A tudós társadalom rendkívüli eredményként fogadta a hírt, Rudolph Tanzi, a Harvard Orvostudományi Egyetem professzora példa nélkülinek nevezte a New York Times-nak adott nyilatkozatában a kutatás eredményeit.

Kétkedők szerint azonban akár rákot is okozhat az eljárás, mert elképzelhető, hogy az őssejtek fokozott működése folyamán hibás sejtek jönnek létre.