A szemnek bizonyos időközönként (általában percenként többször) szüksége van arra, hogy "visszanedvesítsék": ez nemcsak a kényelmünkhöz szükséges, de ahhoz is, hogy megfelelően láthassunk. Ezt a visszanedvesítő feladatot a könny látja el. Többek között a szemhéj, illetve a könnycsatorna állítja elő a vízből, olajokból, antitestekből, nyálkából és proteinekből álló könnyet. Ha a szem nem elég nedves, akkor annak felületén mikroszkopikus sérülések keletkezhetnek.

Ha sérül a nedvesítő rendszer

A száraz szem-szindróma akkor fordulhat elő, ha ez a nedvesítő rendszer sérül vagy működésében zavar következik be. Ennek oka lehet genetikai (például a könnycsatorna zavara), vagy betegség, gyulladás, sőt bizonyos gyógyszerek is. Szintén szemszárazsághoz vezethet, ha a könny összetétele nem megfelelő. Az öregedés, illetve a kontaktlencse-viselés is a leggyakoribb okok közé tartozik. Az előbbi azért, mert minél idősebb valaki, annál jobban lecsökken a könnytermelődés a szervezetében. Az utóbbi pedig azért, mert a kontaktlencse "elnyelheti" a szembe jutó könnycseppeket, illetve érzékenyebbé teheti a szemeket.

Olyan tevékenységek, melyeknél ritkábban pislogunk vagy megerőltetjük a szemünket, szintén fokozhatják a panaszokat - ezek közé tartozik a hosszú ideig történő számítógépezés, a tévénézés, az olvasás vagy autóvezetés. A tünetek rosszabbá válhatnak szeles, poros időben, füstös helyiségekben, illetve olyan helyeken, ahol nagyon száraz a levegő (például repülőgépeken vagy légkondicionált irodákban, lakásokban).

Tünetek

 A szemszárazság leggyakoribb tünetei a szárazság érzése, a szem ég, viszket, szúr, a szokásosnál könnyebben elfárad. Sokan számolnak be arról, hogy olyan érzésük van, mintha homok ment volna a szemükbe. Emellett jelentkezhet fájdalom, kipirosodás, húzódó érzés. Az egyén egyre rosszabbul viseli az éles fényt. A szemből égető váladék vagy nagy mennyiségű könny folyhat - ez azonban nem segít abban, hogy a szemek visszanedvesedjenek.

Szerencsére, a száraz szem-szindrómának a legtöbbször nincsenek hosszú távú hatásai. A betegek rövid ideig tapasztalják csak meg a kellemetlen tüneteket, melyeken viszonylag könnyen lehet segíteni, és az irritáció sem olyan mértékű, hogy az a mindennapi életet veszélyeztetné. Ám azoknál, akik hajlamosabbak erre a betegségre, sokat tartózkodnak a szárazságot fokozó környezetben, vagy rengeteget ülnek a számítógép előtt, fokozott óvatosságra lehet szükség. A száraz szem-szindróma, ha nem kezelik megfelelően, akkor könnyen a szem sérüléséhez vezethet, szélsőséges esetben a látás romlását vagy akár teljes elvesztését is okozhatja.

A szemszárazság diagnózisa és kezelése (főleg, ha nem áll a hátterében genetikai vagy fiziológiás elváltozás) meglehetősen könnyű. A tünetek, illetve az életmód legtöbbször önmagukért beszélnek - a szemész szakorvos ezek ismeretében több megoldási módszert is javasolhat. Egyrészt, érdemes kiiktatni azokat a tényezőket, melyek szárítják a szemet. Ezek közé tartozik például a füstös helyiségek kerülése, a légkondicionáló használatának csökkentése. A párásító gyakran nagy segítséget jelenthet a száraz szemmel küzdőknek, akárcsak a műkönny. Súlyosabb esetekben a gyulladásokat gyógyszerekkel, bizonyos elváltozásokat pedig műtéttel lehet orvosolni.