A karácsony látványos szimbóluma a színtelen, szagtalan hóesés - ám az igazi ünnepi hangulatot a konyhából áradó fűszerek jellegzetes illatkeveréke varázsolja otthonunkba, mely naptár nélkül is elárulja, itt az adventi készülődés ideje. Régen nagyra becsült, drága kincsként tartották számon a fűszereket, és vagyonokat kellett fizetni birtoklásukért. Ám manapság már bőkezűen használjuk süteményekbe, sültekhez, forralt borba szórva a fahéjat, mézet, szegfűszeget, gyömbért és narancsot, miközben nem is sejtjük, hogy most nem csak az orrunknak és az ízlelőbimbóinknak kedvezünk, hanem az egészségünkkel is jót teszünk. Mert minden karácsonyi fűszer hatékony vírusölő, eleink ezért még természetes antibiotikumként használták őket a téli náthás, influenzás napokon. A gyógyerő azóta sem kopott meg, csak a mi tudásunk lett kevesebb, pedig nem értelmetlen felidézni, mit miért is eszünk karácsonykor, és mit gondoltak róla réges-régen.

Keserédes citrusfélék

A narancs sokáig drága luxuscikk volt, mert a hűvösebb európai klímát nehezen bírják a fák. A XVII. században ezért télikertek sora épült Angliában és Franciaországban, elősegítve a kertkultúra fejlődését. Magas C-vitamin-tartalma, átható illata azóta örök kedvenccé tette minden fajtáját. A rubinpiros belsejű vérnarancs, az édes ízű sevillai narancs és a teához nélkülözhetetlen citrom mind a tél jellegzetes gyümölcsei. Facsarjuk levüket, esszük gerezdjeiket, héjukat kályhára rakva illatosítjuk a szobát, vagy cukorba forgatva kandírozzuk, olajukat pedig mécsesbe, lámpásba tesszük. Nem véletlen, hogy a karácsonyi trakta idején különösen kívánjuk az ízét, mert serkenti az emésztést, erősíti a gyomrot, magas antioxidáns-tartalma révén pedig még a sejtek regenerálódását is segíti.

Bódító fahéj

A Ceylonból származó fa kérge a legősibb fűszerek egyike. Az ókorban még füstölőként égették, illatszerként ismerték, és erős csáberőt tulajdonítottak neki. Úgy vélték, hogy növeli a szexuális vágyat és a férfierőt. Nem csoda, hogy értéke épp olyan nagy volt, mint az aranynak. Ebben persze a kereskedők egzotikus történetei is szerepet játszottak, akik azt mesélték, hogy ott sikoltozó, denevérszerű lények őrzik a fákat, és kivájják mindenkinek a szemét, aki fahéjat akar lopni. A mesék ellenére a XVIII. századra a fahéj értéke nagyot zuhant, ma már egyáltalán nem kerül sokba, pedig a termesztése ma sem egyszerű. A 15 méter magasra is megnövő fák kérgét kézzel hántják le, a száradás során maguktól pöndörödnek csinos kis rudacskákká. Édes, erős íze egyaránt illik édességekhez és pikáns húsfélékhez, de karácsony táján a hagyományos kávét is érdemes ezzel bolondítani. Nem kell takarékoskodni vele, mert segíti az emésztést, és hurutos betegségek ellen is kiváló. Ezért is lett a karácsonyi édességek egyik legfőbb fűszere.

Édes-érdes szegfűszeg

A szegfűszeget oly nagyon tisztelik, hogy minden egyes gyerek születését egy illatos virágú fa ültetésével ünneplik meg. Erőteljes aromája miatt már több ezer éve használják a lehelet frissítésére, és úgy tartják, fogápolószerként is kiváló. Meleg, csípős íze, erős aromája miatt nehéz eldönteni, hogy édes vagy sós. Ezért húsok és sütemények ízesítésére egyaránt használják. Karácsonykor különösen szeretjük, mert serkenti az emésztést, a belőle kioldódó olaj pedig hatékony vírusölő.

Omló méz

Az ipari cukorgyártás kezdete előtt ez volt az emberek egyetlen édesítőszere, nem csoda, hogy már az ősember is bolondult érte, és nem törődve a méhek csípős fullánkjaival, rendszeresen fosztogatta a kaptárakat. Ma is a legjobb alternatív édesítőszer, de köhögés csillapítására, immunerősítőként és vírusölőként is hatékony, hiszen magas a C-vitamin-tartalma, sok benne a folsav, és ásványi anyagokban is különösen gazdag.