Az ősz, a tél kezdeti időszaka a megfázások, köhögések jelentkezésének, sokszor tartóssá válásának ideje. A köhögés, a tüsszentéshez hasonlóan, a szervezet védekező mechanizmusához tartozik, amely arra irányul, hogy a légutakba került szennyező anyagokat, szemcséket, a levegő erőteljes kiáramoltatásával, eltávolítsa. Ez a mechanizmus működik akkor is, amikor a porszemcse helyét például nyák, vagy egyéb váladék foglalja el a nátha, hörghurut, súlyosabb esetben tüdőgyulladás esetén.

A köhögésnek több típusa, ezzel együtt többféle háttere van. Ahhoz, hogy tudjuk, mit tegyünk, az első dolog annak tisztázása milyen típusú a köhögés.

Így megkülönböztetünk:

• Improduktív,
• Produktív köhögést.

Melyek lehetnek

• Szárazak, vagy
• Hurutosak.
• Speciális forma a húzó köhögés.

Ezek együttesen is előfordulhatnak, ill. egymásba átmehetnek.

Száraz köhögés
Száraz köhögésről akkor beszélünk, amikor a beteg úgy érzi a szája, torka kiszáradt, valami van a torkán, és azt próbálja fölköhögni eredménytelenül. Ez a típus leggyakrabban torokgyulladás, allergia, ill. a nyálkahártya kiszáradása kapcsán lép föl. Száraz köhögéshez kapcsolódhat a húzó köhögés is, amely egyes fertőzések (szamárköhögés), gégegyulladások kapcsán jön létre. Ilyenkor a beteg a légvétele hangos, sípoló jellegű. Hasonló a köhögés az asztma kapcsán is. A száraz köhögés váladékürítéssel nem jár, tehát improduktív. Igen gyakori oka a száraz köhögésnek a fűtés beindulása, amikor a száraz levegő miatt a nyálkahártya kiszárad.

A fentiekből következik a kezelés is. Elsődleges fontosságú a légutak nyálkahártyájának nedvesítése. Ezt elsődlegesen a levegő párásításával, szárazságának megszüntetésével lehet elérni. Ez nem is olyan könnyű feladat, mert a fűtőtestre tett edény (pl. lakótelepi lakásban) csak a lelkünk megnyugtatására elegendő, igazán nem párologtat. Azokban az esetekben, amikor ismert a hajlam, mindenképen javasolt szobai párásító alkalmazása. Jó eredményt mondanak a szobai szökőkutak használatával is. Ez a köhögés típus nagyon megviseli a beteget, sokszor az erőteljes inger végül hányáshoz is vezethet.

Mindezekből következik, hogy feltétlenül csillapítani kell! Az elsődleges és legegyszerűbb a bőséges folyadékbevitel. Régi mondás, hogy a legjobb köptető a bőséges folyadék. Minden esetben használható és ajánlott a régi, jól bevált, inhalálás. Ezt elsődlegesen Kamillával javasolt végezni, egy púpozott evőkanál szódabikarbóna segítségével a hatás fokozható. Ez a köhögés gyakran elhúzódó, esetleg maradványtünet is lehet egyes fertőzések után.

Gyógyszeresen is be lehet avatkozni, ha szükséges. Elvileg ellentmondásos a hurutoldók alkalmazása, de az ambroxol vagy brómhexin tartalmú gyógyszerek esetében a váladékképződést fokozó hatás révén enyhítheti a tűneteket. Alkalmazásuknak azonban tartósnak kell lenni, egyszerű, akut esetben nem biztos, hogy lesz idejük a hatásuk kifejtésére. Súlyos esetben szóba jön az orvos által elrendelhető, legerősebb köhögés csillapító alkalmazása, a codein. Ezt azonban csak alapos megfontolással, az orvos utasításai szerint, a tünetek enyhítésére (pl.: az alvás gátlás megszűnéséhez) szabad használni. Nagyon fontos az ok megtalálása és annak eliminálása.

Produktív, vagy nedves köhögés
Ebben az esetben különböző mennyiségű váladék felköhögése jellemző. Ezt a váladékot mindig ki kell üríteni, mert kórokozót is tartalmazhat. Csecsemők, kisgyermekek esetében sajnos ez nem kerül ki, ezért a gyomor irritálásával hányást, a bélbe lejutás révén hasmenést is okozhat. Kezelésében legfontosabb az elfolyósítás. Ebben is nagy segítséget jelent az inhalálás és a bőséges folyadék bevitel, de itt már fontosabb szerep hárul a nyákoldó gyógyszerekre is.

Két fontos csoport az acetilciszteinek és az ambroxol, ill. bromhexinek csoportja. Utóbbiak gyakorlatilag egyek, mivel az ambroxol a brómhexin aktív hatóanyag, így praktikusabb mindjárt ezeket adni. A két csoport támadáspontja különböző, így hatásuk, hatékonyságuk is eltérő lehet. Az ambroxolok hatása széleskörű. Nem csak a hörgők váladékát, hanem az orrban, ill. a felső légutak többi részén lévő nyákot is oldják. Így alkalmazásuk indokolt lehet éppen úgy a váladékképződéssel járó köhögés, mint a nátha esetében. Ismertek még a régi nyákoldó, köptető oldatok. Ezek hatásmechanizmusa elsődlegesen egy olyan reflektórikus izgatáson alapszik, amely fokozza a nyák elválasztását. A Korszerűbbnek tekinthető ambroxolok és acetilciszteinek ezzel szemben kémiai mechanizmussal végzik ezt.

Összességében levonhatjuk a következtetéseket:
• A köhögés sokszor elhúzódó, kellemetlen tünet, mely néha súlyosabb betegséget rejt, de leggyakrabban banális fertőzés következménye.
• A betegnek szüksége van arra, hogy ezt a tünetet enyhítsük.
• Első és nagyon fontos kezelési mód a sok folyadék bevitele és a párásítás.
• Gyógyszeres kezelésnél a nyák elfolyósítása, termelődésének fokozása a legfontosabb teendő, amelyhez ma már korszerű, vény nélkül kapható gyógyszerek állnak rendelkezésünkre.