Csokit? Inkább ne!

Mindenhol olvashatjuk, hogy bizony a csoki és a cukor nem a legjobb döntés, ha nassolni szeretnénk valamit. Ez pedig különösen igaz abban az esetben, ha inzulinrezisztenciával is küzdünk.

„A nassolás természetesen nem tesz jót senkinek, mármint ha a finomság, amit ilyenkor magunkhoz veszünk, az cukor, csoki, vagy hasonló édesség, ropogtatnivaló. A nassolással nem csak az a baj, hogy elhízáshoz vezet, hanem a fent említett nyalánkságok komoly befolyással vannak a vércukorszintre is, ami egy ilyen betegség esetében nem figyelmen kívül hagyható tény.”

Mit együnk hát?

Azoknak sem kell lemondaniuk a nassról, akik a cukortól tartózkodni kénytelenek, hiszen nem csak a csoki lehet finom csemege a kanapén ülve.

„Természetesen mindenki szeret egy kicsit rágcsálni, amikor tévét néz, vagy éppen a munka közben. Ezzel nincs is baj, csak azt nézzük meg, mit választunk. Lassan felszívódó szénhidrátokból egy keveset megengedhetünk magunknak, ezek pedig például a répa, az alma, a paradicsom, paprika, retek uborka, vagy éppen a gomba. Akkor sem nyúlhatunk nagyon mellé, ha olyan rostokat nassolunk, melyek nem szívódnak fel, vagyis például búza vagy zabkorpát. Persze ezeket magukban enni nem éppen kellemes, de nincs bennük kalória, és remekül csökkentik az étvágyat.” – mondja dr. Koppány Viktória, a Trombózisközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.

Igaz, az alább felsorolt lehetőségek nem szokványos nassolnivalók, de akinek a búzakorpa nem fogja meg a fantáziáját, legalább válogathat egy kicsit.

„Bár nem éppen szokványos nassolnivalók a húsok és a tojás, de nincs bennük szénhidrát, így ebben az esetben akár jók is lehetnek. Arra azonban figyelni kell, hogy a kalóriatartalmuk magas, így csak ritkán, és akkor se sokat nassoljunk belőlük.”