Egy kis „szaunatörténelem”

Habár első megjelenését a rengeteg átmeneti forma miatt nehéz meghatározni, valószínű, hogy a több ezer éves múltra visszatekintő szaunázás valójában egy gödörrel kezdődött. A vándorló nomád északi népek igyekeztek úgy felfrissíteni magukat, hogy egy általuk ásott gödörben tüzet raktak, a gödröt befedték, így kialakítva egy meleg helyet a fürdőzésre. Ebből fejlődtek ki később a füstszaunák, de a XX. században már kéménnyel oldották meg a füst elvezetését.

Habár a szauna hagyományosan a skandináv népekhez köthető, különböző népcsoportoknál különböző fajtái alakultak ki.

Szauna, a többfunkciós

Mivel ebben a helyiségben általában tisztaság, friss, tiszta víz mindig volt, megesett, hogy fürdésre, mosakodásra, sőt, betegek gyógyítására, szülésre is használták őket. Aztán lehetett itt húst szárítani, illetve egyéb, mezőgazdasági tevékenységekre is alkalmas volt.

Szaunatípusok

Habár rengeteg fajtája létezik, mi most a legfontosabbakat emelnénk ki.

Finn szauna…és a sör?

Senkinek sem kell bemutatni, az egyik legelterjedtebb szaunafajta. Jellemzői a 10-30% közötti páratartalom, és magas, 30°C és 80-100°C közötti hőmérséklet. A felforrósodott levegő melegít, mely „behatol” bőrünkbe, sőt, átjárja tüdőnket is. Különböző illóolajokkal, felöntésekkel, szaunamester által vezetett szeánszokkal színesítik a melegben való relaxálás élményét.

Érdekes, hogy a sör nemcsak belsőleg, frissítő italként szolgálhat, hanem a szaunázáskor is nagy hasznát vehetjük. Jó tudni, hogy a forró „sörgőzben” üldögélésnek is megvannak a maga előnyei. A szeánszok rendszerint hideg vízben való megmártózással, zuhannyal érnek véget. Persze, ha van a közelben egy jeges tó, vagy frissen hullott hó az udvaron, azzal is lehűthetjük magunkat, akár a finnek. ;-)

Infraszauna

A levegőt egy úgynevezett infrasugárzó melegíti fel 45-65 fokra. Ez kisebb mértékű, mint a finn szauna esetében, viszont testünk annál jobban felhevül. Az infravörös sugárzás a bőr alsóbb rétegeibe is eljut, így járulva hozzá a gyors gyógyuláshoz, regenerálódáshoz.

Az igazi kuriózum: a füstszauna

Hasonló elven működik, mint a „hagyományos” szauna, tulajdonképpen annak elődje. A skandináv országokban, főként vidéken, illetve a „nyaralókban”, ún. mökkiben lelhetők még fel ezek a lakóház mellé épült kisebb méretű faházak. A fűtést itt még kályhával oldották meg, kémény híján a füst az ajtón keresztül távozik, így a szellőztetés nagyon fontos. A füst miatt a gerendák, padok kormosak, ám ez egészégre nem káros. A füstmérgezés veszélyét leszámítva nem egészségesebb, és nem is egészségtelenebb, mint a modern változata.

5 ok, hogy miért jó szaunázni

A finnen tudnak valamit, az biztos. Íme:

• Javítja vérkeringésünket, normalizálja vérnyomásunkat. Viszont szívünket megterheli, így szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek nem ajánlott a szaunázás.
• Remek méregtelenítő hatással bír - a szaunázáskor távozó verítékkel rengeteg méreganyag távozik szervezetünkből.
• Enyhíti a légúti megbetegedéssel járó tüneteket is.
• A szaunázás, majd az azt követő hideg vízben való megmártózás véredényeink rugalmasságáról is gondoskodik.
• A hideg és meleg környezet váltakozása erősíti immunrendszerünket is.

„Szaunaszabályok”

Mielőtt átadjuk magunkat a szaunázás nyújtotta örömöknek, nem árt tisztában lennünk néhány szabállyal. Smink, testápoló, dezodor eltávolítása szükséges. Ékszert sem szerencsés viselni a „ceremónia” alatt. Sem éhgyomorral, sem teli hassal nem jó szaunázni, 1, 5-2 órával érdemes az utolsó étkezést megejteni. A sör pedig inkább a köveken landoljon, mint a gyomrunkban. És hogy mit illik még viselni, vagy inkább mit nem? Nos, ez országonként eltérhet, de mindenhol érdemes a „ház” szabályaihoz alkalmazkodni.