2013. március 21. 09:22
hatalom, ranglétra, beosztott, főnök
Így változtat meg a hatalom
Kevésbé veszik emberszámba az alattuk lévőket. A Colorado Egyetem (Boulder) friss kutatása szerint, azok a személyek, akik valamilyen hatalomhoz jutnak, hajlamosak kevésbé emberszámba venni azokat, akik a ranglétrán alattuk helyezkednek el.
Az Experimental Social Psychology című lapban hamarosan megjelenő tanulmány arról számol be, hogy a hatalomhoz jutott személyek a kisebb hatalommal rendelkező kortársaik jellemzése során gyakran olyan tulajdonságokkal ruházták fel őket, melyek nem egyedi emberi tulajdonságok, hanem akár egyes állatokra is jellemzőek lehetnek. Egyedi emberi tulajdonságok alatt a szakemberek többek között az ambíciót, a képzelőerőt, a könnyelműséget vagy a megbízhatatlanságot értették, míg azok alatt, melyeket akár állatokra is lehetne alkalmazni, a passzivitást, a félénkséget, a barátságosságot vagy a szégyent.
A tanulmányt készítő Jason Gwinn, a Pszichológia és Idegtudományi Tanszék doktorandusz hallgatója elmondta, hogy vizsgálatuk célja annak kiderítése volt, vajon a találomra kiosztott hatalmi pozíciónak van-e ugyanolyan hatása, mint annak, ha valaki a ranglétrán haladva jut el egy bizonyos hatalmi szintre. Ennek érdekében nagyjából 300 egyetemistát vontak be két kísérletbe, melyek közül az első során a résztvevőket találomra osztották be egy képzeletbeli cég menedzserének vagy asszisztensének. Az asszisztensek feladata az volt, hogy egy adott állásra jelentkezők adatait nézzék át, és állapítsák meg a jelöltek erősségeit és gyengeségeit. Ezek után a menedzsereknek át kellett nézniük az asszisztensek listáját és meg kellett hozniuk a végső döntést arról, hogy kit vegyenek fel.
A második kísérlet során a résztvevőknek egy játékot kellett játszaniuk, melyben kettesével meg kellett egyezniük egy bizonyos pénzösszeg szétosztásában. Aki a magasabb pozíciót kapta, az tehette meg az ajánlatot, hogy milyen arányban részesedjenek a jutalomban, és ha a másik személy beleegyezett, a szerint osztották el a pénzt. Ha azonban az alacsonyabb szerephez jutott játékos nem fogadta el az ajánlatot, egyikük sem kapott pénzt.
A kísérletek végén a résztvevőknek negyven szempont alapján kellett értékelniük egymást. Az értékelésből kiderült, hogy a magasabb pozícióban levők kevesebb egyedi emberi tulajdonságot társítottak a náluk alacsonyabb pozícióban levő társaikhoz, mint fordítva. Gwinn elmondta, hogy a jelenség hátterében álló okokat egyelőre nem sikerült felderíteni, és az sem egyértelmű még, mitől függ, hogy egy adott személy nézőpontja megváltozik-e a pozíciója hatására, vagy sem.
Forrás: hazipatika.com