"A klikk-kémia csodálatos dolog. Benne van minden, ami vitathatatlanul kell a díjhoz: a spiritusz és a gyakorlati alkalmazhatóság " - mondta az MTI-nek Liliom Károly, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének főmunkatársa, hozzátéve, hogy a klikk-kémia egyre nélkülözhetetlenebb a biológiai kutatásban és diagnosztikában. A klikk-kémia a természetben lejátszódó moduláris reakciók egyszerűségét utánozva hoz létre kapcsolatokat - magyarázta. Akár a DNS-ről, akár a fehérjékről, akár a cukrokról van szó, azt látni, hogy néhány építőkő rendkívül speciális módon, olyan reakciókkal kapcsolódik egymáshoz, amelyek nagyon szelektívek - egyvalami létrejöttére szolgálnak -, káros melléktermékük nincs. M.G. Finn, Valery V. Fokin és Barry Sharpless olyan kémiai reakciórendszert akart létrehozni, amely ezt utánozza. Céljuk tehát az volt, hogy a rendszer legyen moduláris, legyen sokféle dologra használható, legyen olyan, amely egy termék keletkezésének irányába mutat melléktermékek keletkezése nélkül, valamint legyen hatékony: vagyis az összekevert molekulák nagy része alakuljon át rövid idő alatt, tehát legyen termodinamikailag kedvező.
Liliom Károly szerint mindez egyfajta kvintesszenciája az élő sejtben lezajló "építőkő-típusú" folyamatoknak. A kutatók "olyan kémiai rendszereket akartak kitalálni, amelyekben a megvalósuló folyamatok ebben az értelemben mimikálják az élet legfontosabb felépítő reakcióit. Meg is csinálták". Mint mondta, ma már egész széles tárháza, szinte osztályai vannak a klikk-kémiának aszerint, hogy milyen alapúak és milyen alkalmazásokra ideálisak. "Nagyon szeretjük használni manapság, és még jobban fogjuk szeretni a jövőben" - mondta. Emlékeztetett arra, hogy Barry Sharpless 2001-ben kapta az első Nobel-díját, épp abban az évben, amikor társaival előrukkoltak a klikk-kémia koncepciójával.
A Reuters Thomson a Nobel-díjra esélyes tudósok között említette idei elemzésében Paul Alivisatost, Chad A. Mirkint és Ned Seemant a DNS-nanotechnológia terén elért eredményeikért.
A nanotechnológia két legfőbb vonulata a műszaki technikai felhasználás - ahol valóban miniatűr eszközöket gyártanak a hatékonyságot, a precizitást és az olcsóságot szem előtt tartva -, a másik fő cél a gyógyászat, amelynek során nanotechnológiás eszközökkel, célzottan próbálnak gyógyszereket juttatni a szervezetbe. A nanomedicina nagyon hasznos dolog Liliom Károly szerint. "Ha egy kemoterápiás szert be tudunk úgy csomagolni, hogy az kizárólag a rákos sejtbe jusson be, és csak azt akarja elpusztítani, nyilván nagyságrendekkel szerényebbek lesznek a mellékhatásai" - fogalmazott, magyarázatul pedig elmondta: a rákgyógyszerek a mai napig sok sejtet károsítanak, azokat is, amelyeket nem kellene. "Régen még inkább így volt."
