A szülés után a 31 éves asszony életfunkcióit még két napon keresztül fenntartották: ez alatt családja egyetértésével kivették 5 szervét, és azokat szervátültetésre váró betegek kapták. A világon példa nélkül álló emberi dráma és orvosi bravúrsorozat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában zajlott.

Otthon rosszul lett, agyvérzést kapott és eszméletét vesztette egy 31 éves nő. Ilyen állapotban elsőként a legközelebbi kórházba vitték a fiatalasszonyt, aki gyermeket várt: magzata 15 hetes volt. Onnan mentőhelikopter szállította a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DE OEC) Idegsebészeti Klinikájára. Akkor már életveszélyes állapotban volt. Mindez 2013 áprilisában történt.

A nőt azonnal megműtötték. Agykamrájába csövet helyeztek, hogy csökkentsék a nyomást és leengedjék a vért. A műtét sikerült, agyműködése mégis leállt. Eszméletét nem nyerte vissza. Agyhalott volt, de szívműködését fenntartották, mesterségesen lélegeztették, szervfunkcióit támogatták. Magzata viszont nemcsak élt, hanem élénken mozgott - ezt mutatta az ultrahang.

Az életet választották

A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés előtt álltak. Mit tehetnek, és mit tegyenek? Hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot, vagy próbálják meg a szinte lehetetlent? Mert szinte a lehetetlennel határos fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és közben így felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek.

Az orvosok tudták, hogy bár akadt néhány ilyen eset a világban, de azok a magzatok, akik agyhalott anyától végül világra jöttek, szinte kivétel nélkül idősebb terhességi korban voltak. A magzat túlélése tehát korántsem volt biztos, az pedig egyáltalán nem volt garantálható, hogy egészséges lesz, ha megszületik.

Mindezek ellenére a hozzátartozók és az orvosok közösen úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak a tudatosan tervezett és nagyon várt gyermekért. Miközben az anyát siratták, az életet választották.

Példátlan összefogás

A lelki megpróbáltatás és az orvos-szakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világra jövetele érdekében. Éppen ezért példátlan szakmaközi összefogás alakult ki a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának részlegei és orvosai között. Prof. Dr. Fülesdi Béla, a DE OEC elnöke, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője, Dr. Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzív terápiás orvos, az Idegsebészeti Intenzív osztály vezetője és Dr. Kovács Tamás Szilveszter egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus irányításával komplex orvosi team dolgozott éjjel-nappal azon, hogy az anya keringését, légzését, hormonális egyensúlyát, megfelelő táplálását és a magzat életesélyeit biztosítsák. A teamben Prof. Dr. Nagy Endre személyében belgyógyász endokrinológus, Dr. Orosi Piroska egyetemi docens személyében pedig kórházhigiénés szakember is dolgozott.

A küzdelem sikeres volt. Megszámlálhatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen nevelték az agyhalott nő méhében a magzatot. Miután már tudták a nemét, a terhesség 20-dik hetében - az intenzív osztály dolgozóinak biztatására - nevet kapott családjától. Ám még alig volt a magzatnak neve, amikor édesanyja állapota rosszabbra fordult: bár több fertőzést leküzdöttek, véráram-szepszist kapott. De az asszony és az orvosai győztek a fertőzéssel szemben.

1420 gramm

A magzatot ekkortól a nővérek nevén szólították, beszéltek hozzá. A család is rendszeresen látogatta őket: az apa és a nagymamák simogatták az anya hasát, beszéltek a gyermekhez. A kórteremben pedig folyamatosan be volt kapcsolva a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét...

A császármetszés optimális idejét több szakmát átfogó egyeztetés során határozták meg - a döntésben intenzív terápiás szakemberek (Prof. Dr. Fülesdi Béla, Dr. Molnár Csilla egyetemi docens) mellett újszülött-gyógyász (Prof.Dr. Balla György, Dr. Kovács Tamás), szülész (Dr. Török Olga egyetemi docens) vettek részt. A tervezett beavatkozás idejének meghatározása mellett percre pontosan előre rögzítették a szükséges teendők forgatókönyvét.

Szavakkal el nem mondható pillanat volt az, amikor a gyermeket a terhesség 27. hetében, 2013 júliusában, agyhalott édesanyja kezelésének 90. napján császármetszés során kiemelték - és felsírt! Korának megfelelően fejlett, egészséges koraszülött jött világra - 1420 grammal. A műtőben könnyes arcok, egymást ölelő orvosok, a folyosón pedig a várakozó apa és a nagymamák. Ők akkor pillanthatták meg először a gyermeket, amikor a koraszülött-osztályra átvitték.

A császármetszés után két lehetőség közül kellett választaniuk az orvosoknak. Az egyik az lett volna, hogy megszüntetik az anya lélegeztetését és vérkeringésének támogatását, mire megáll a szíve...

Szervei is jó helyre kerültek

Nem ezt, hanem az életigenlő lehetőséget választották az orvosok és a családtagok. Közösen döntöttek úgy, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítsen. Az asszony orvosi kezelésének 92. napján ezért öt ép szervet eltávolítottak testéből, és átültetésre felajánlották. A máját, a két veséjét, a hasnyálmirigyét - és a szívét. Az öt szervből kettőt ugyanaz a beteg kapott. Az édesanya kezelése így lehetővé tette, hogy megszülessen saját gyermeke, és még négy beteg életét mentette meg - már a halála után.

A magas szintű koraszülött-ellátásnak köszönhetően a 37. terhességi héten a babát egészségesen hazaengedték a debreceni klinikáról. A gyermek egészséges, szépen fejlődik. 2013 őszén hazatért oda, ahonnan édesanyját 2013 tavasszal kórházba vitték.

A család elzárkózik a nyilvánosságtól. Az apa és a nagyszülők arra kérik a médiumokat, hogy legyenek tekintettel az otthon nyugodt körülmények között cseperedő gyermek érdekére, és ne keressék őket! Az emberségből példát adó, az élet védelmét támogató család és az elhunyt édesanya emlékét is megsértené az az újságíró és médium, aki és amely méltányos kívánságukat semmibe venné.

Egyedülálló bravúr - világszinten is

Kifejezetten ritka az agyhalott terhes nők hosszú időn át tartó terhesgondozása és szülése a világon. 1982 és 2010 között mindössze 30 esetet találtak a Heidelbergi Egyetem orvosai. Tanulmányuk szerint a harmincból 12 esetben jött világra életképes újszülött.

A BMC Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az agyhalál bekövetkezésekor a fiatalasszonyok átlagéletkora 26 és fél év volt. A terhesség ideje az anya agyhalálakor átlagosan 22 hét volt, a baba megszületésekor pedig átlagosan 29 és fél hét. Az agyhalott anyák kórházi kezelésének átlagos időtartama 38,3 nap volt.

A Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrumban kezelt asszony 31 éves volt (tehát öt és fél évvel idősebb az átlagnál), és mindössze 15 hetes terhes, amikor agyhalála bekövetkezett. Kezeléssorozata 90 nap után vezetett sikeres szüléshez, 92 nap után pedig a donációhoz.

A debreceni esethez hasonló terhességi korban (15-16 hét) mindössze 3 anya volt az agyhalál kialakulásának idején. Ezek közül két magzat született meg az anya testének 107, illetve 100 napos támogató kezelését követően, egy esetben pedig méhen belül elhalt a magzat. A három eset közül egyikben sem történt meg a magzat megszületését követően az anya szerveinek donációs célú felhasználása.

Nemzetközi kontextusban összehasonlítva a debreceni esetet a hasonló korú terhességekkel, elmondható: a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrumban nemcsak életképes magzatot segítettek a világra, hanem eddig, világszerte egyedülálló módon, az anya testének megfelelő támogatása 5 életképes szerv transzplantációját is lehetővé tette.

Az agyhalott anyáktól született 12 gyermek átlagos súlya 1384 gramm volt. A Debrecenben császármetszéssel született gyermek 1420 grammal látta meg a napvilágot.