Dúll Andrea környezetpszichológus a megfelelő és rendszeres szellőztetés fontossága kapcsán elmondta: „A friss levegő minden zárt térben (lakás, iroda, üzlethelyiség stb.) és minden évszakban fontos, környezetpszichológiai szempontból is.

Az élettani adatok: a szervezet, az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásokat is.

A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – jól ismert, hogy az ún. ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerhez. Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat.”

Tények a beltéri levegő minősége és életminőségünk kapcsolatáról

1. Az európaiak manapság idejük 90%-át a négy fal között töltik.
2. Az elmúlt 30–40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma – részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben.
3. A tárgyalótermek, iskolai osztálytermek rossz légminősége a tanulási és koncentrálóképességre egyaránt negatívan hat.
4. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal. A gyermekek így különösen ki vannak téve a rossz légminőség jelentette veszélyeknek.
5. Magas páratartalom és alacsony beltéri hőmérséklet esetén a hidegebb felületeken kicsapódhat a pára, amely később penészedéshez vezethet.
6. A páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészes fal allergiás és asztmás tüneteket produkálhat, emellett fáradtság, fejfájás és keringési problémák előidézője is lehet.
7. Egy átlagos család páratermelése 10 l/nap. A magas páratartalmú helyiségek ideális életteret jelentenek a poratkák számára, amelyek jelenléte allergiás megbetegedésekhez vezethet.
8. A beltéri levegő szennyezéséért számos tényező, köztük a páratartalom, a különböző szagok és illatanyagok, a tárgyakból kiváló gázok, a cigarettafüst, a penész, az allergén anyagok, valamint a radon tehető felelőssé.

10 tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért

• A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10–15 °C a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.

• Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5–20 percen belül távozhat.

• Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát.

• Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben.

• Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat.

• Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.

• Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát.

• A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki.

• Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energia megtakarítást is jelent.

• Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.