2013. március 11. 09:21
A rágóizmok nagy erővel képesek összeszorítani az alsó állkapcsot és a felső állcsontot, ezáltal az alsó és felső fogsort. A rágófogak felületére négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet. Ha az ilyen erő nem tudatos irányítással működik, illetve nem rágás céljából lép fel, akkor beszélünk fogcsikorgatásról, vagy a fogak összeszorításáról. Ilyenkor jelentősen nagyobb erő hat a fogakra, mint rágás közben.
A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik. Sok esetben a fogcsikorgatók partnere fedezi fel a bruxizmust, mivel ők ébrednek fel a fogcsikorgatás keltette hangos zajra. A probléma hazánkban is sokakat érint, gyerekeknél és fiataloknál gyakrabban fordul elő. Sokan nem is tudnak róla.
A fogcsikorgatás okai
Ön is éjszakai fogcsikorgató? Szervezetünk a napi feszültséget gyakran éjszaka dolgozza fel, és ez gyakran fogcsikorgatás formájában nyilvánul meg. Ilyenkor nem csak a fogak károsodnak. Önt is érinti a probléma? Töltse ki tesztünket! >>
A stressz, a lelki megterhelés, a belső feszültéség, a fogak és az állkapocs hibás állása lehet a fő ok. Azonban a rossz felületű, túl magas tömések, inlay-k, hidak, koronák és a protézis is okozhat zavarokat, vagy felerősítheti a már meglévő problémákat.
Ha fennáll a krónikus fogcsikorgatás gyanúja, mindig alaposan meg kell vizsgálni a fogak helyzetét, a harapást, a töméseket és az esetleges fogpótlásokat, hogy ezek betöltik-e szerepüket, és együtt megfelelően működnek-e. Ha a fogak esetleg hibásan érintkeznek, rosszul mozog az állkapocs vagy az állkapcsi ízület funkciózavara áll fenn, azt funkció-analízissel derítik ki.
A következmények
Vessen egy pillantást a kutyára, mikor pihen: a teste mentes a feszültségtől, az agya kikapcsol, és nyugalmi állapotba kerül. A stresszes életmódnak köszönhetően mára sok ember elvesztette ezt a képességét, éppen ezért itt az ideje, hogy újra megtanuljunk pihenni! Tanuljunk meg relaxálni!>>
A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a folytonos csikorgatás, számos struktúrát érint: az állkapcsi ízületet, a fogakat, a fogínyt, a rágóizmokat és akár néhány csigolyát is. Az állandó igénybevétel következtében, a rágófelületek és a fogak elveszítik kontúrjukat, csiszolódnak. A káros folyamatok addig folytatódhatnak, míg végül már csak a foggyökér marad meg. Ez azonban nagyon ritkán, extrém esetben fordulhat elő. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a fogak állása, helyzete megváltozik, és egyes fogak ki is lazulhatnak.
Az állkapcsi ízület közepén található egy elmozdulni képes porc. Ez a porcréteg a hibás működés miatt túl gyorsan elhasználódik, elkopik. Ennek következtében az ízület recsegő, pattogó, súrlódó vagy kattogó hangot ad, mozgása korlátozódik, és ez fájdalommal is járhat. Sőt, az állkapocs kiakadásához is vezethet, ami azt jelenti, hogy a szájat se kinyitni se bezárni nem tudja a páciens.
A fogcsikorgatás nem csak az állkapcsi ízületekre, hanem azok környékére is hatással van. Először megfeszülnek, majd megkeményednek a rágóizmok, aztán a nyak és torok izmai következnek. Fejfájás és krónikus fülzúgás (tinnitus) is lehet a fogcsikorgatás következménye.
Műanyag sín
Annak érdekében, hogy a csikorgatás ne tegyen kárt a fogakban, a páciensek egy vékony műanyagból készült sínt kapnak. Többnyire ezt éjszaka kell fogsorukra helyezve viselniük, de súlyosabb panaszok esetén nappal is hordaniuk kell.
A sín hatásosan védi a fogakat a rájuk nehezedő nyomástól, és súrlódási erőtől. A sín az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is megváltoztatja, és gondoskodik róla, hogy az ízület ellazult állapotba kerüljön. Sajnos néha előfordulhat, hogy a fogcsikorgató személy nem tudja megszokni a sínt, vagy akár az erős műanyagot is szétharaphatja.
Feszültségoldás
Noha a sín legtöbbször enyhíti a fogcsikorgatás következtében fellépő tüneteket, nem szűnteti meg a kiváltó okokat, így a stresszt sem. Ennek kezelésére hasznosak a relaxációs gyakorlatok, mint például a Jacobson-féle progresszív izomlazítás, az autogén tréning, a masszázsok vagy az arc tornáztatása. Pszichológus segítségét is kérheti.
Hatásos lehet a viselkedésterápiás önkontrolltechnika is, mindenekelőtt akkor, ha a fogcsikorgatásnak nincs semmilyen kézzel fogható oka (pl. hibás tömés, stb.). Az érintetteknek nappal oda kell figyelniük arra, hogy hogyan tartják állkapcsukat és fogaikat, és hogy ellazult állapotban vannak-e rágóizmaik.
Ideális esetben elérhető, hogy a felső és alsó fogsorban elhelyezkedő fogak csak lazán érintkezzenek, vagy minimális távolságban legyenek egymástól. Minél gyakrabban figyel oda erre és korrigálja, annál jobb eredményt érhet el.