Három hazai egyetemen indult el márciustól a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai programja, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak, amely az egészséges táplálkozást és életmódot hivatott népszerűsíteni a hallgatók között. Márciustól közel 1500 egyetemista vette igénybe a tanácsadást. Legtöbbjük (64 százalékuk) szerencsére nem a fogyókúrákról és a csodadiétákról, hanem az egészséges táplálkozásról szeretett volna többet megtudni a dietetikustól - írták hétfőn közleményben a program szervezői.
A testtömeg megtartásának alapja az energia-egyensúly, vagyis az ételekkel, italokkal elfogyasztott és a mozgással felhasznált energiamennyiség közötti harmónia. Fontos, hogy ennek a jelentősége beépüljön a fiatalok szemléletébe, mert az életmód és a táplálkozási szokások jórészt gyerek- és fiatal felnőttkorban alakulnak ki. Ezért döntött úgy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), hogy tavasszal átfogó szakmai programmal keres fel három hazai egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumát és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karát. Az előadások és a tanácsadások azonban bármely más szakos hallgatók előtt is nyitva álltak. A hároméves projekt végére kb. 4500 egyetemista étkezési szokásairól és tápláltsági állapotáról állnak majd rendelkezésre adatok, amelyek feltehetően kortársaik egészségi állapotáról és táplálkozási szokásairól is képet adnak majd.
A márciusban indult E3 – Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak projekt keretében eddig 1406 egyetemista keresett fel dietetikus szakembert és vett igénybe térítésmentes szaktanácsadást. A fő motivációjuk az volt, hogy az egészséges táplálkozásról tudjanak meg minél több, használható információt. A tanácsadások keretében elvégzett, gyors szűrésekből kiderült, hogy legtöbbjüknek nincs szüksége fogyókúrára, hiszen az átlag testtömeg-indexük a normál tartományba tartozó 22,8 volt. Így az egyetemista korosztály számára egyértelműen az energia-egyensúly fontosságának felismerése a legfontosabb, vagyis az, hogy hosszú távon úgy tudják megelőzni az elhízást, ha táplálkozásukban és életmódjukban figyelemmel vannak a bevitt és elégetett kalóriák egyensúlyára.
Az is kiderült az egyetemista korosztály táplálkozási szokásainak feltérképezéséből, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás alacsony a körükben. Noha az energia-egyensúly fenntartásához is létszükséglet lenne ezek fogyasztása, több mint 2 százalék egyáltalán nem eszik zöldséget, gyümölcsöt, 30 százalékuk pedig naponta csak egyszer.
Pozitívum, hogy a hazai felnőtt lakossághoz képest az E3 programban részt vett egyetemisták többet sportolnak. Rendszeresen sportol 43 százalékuk, míg a felnőtt lakosságnak csak 23 százaléka. Közel 10 százalékuk viszont már egyetemistaként sem mozog semmit.
A hallgatók fele (47,3 százaléka) naponta 1-2 liter folyadékot iszik meg, 28 százalék pedig 2-3 liter közti mennyiséget. A javasolt mennyiség legalább 2 liter lenne. A kapott eredmények alapján tehát a folyadékpótlás területén van még mit tenni.
A dohányzás terén viszonylag jó a helyzet, a hallgatók 70 százaléka nem dohányos, 20 százalékuk alkalmi, 10 százalék viszont rendszeres cigarettázó.
Az öt szemeszterre tervezett E3 program az idei tanévben is folytatódik. A hároméves időszak alatt az MDOSZ szakértői 40-50 előadást és több mint 600 szaktanácsadást kínálnak a diákoknak.
Az idei szemeszter előadásaira és tanácsadásaira az MDOSZ honlapján (www.mdosz.hu) lehet bejelentkezni és időpontot kérni.