A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a migrén az oka annak, hogy egyesek kevésbé teljesítenek jól az oktatási intézményekben és így a karrierjükben is kevesebbet érnek el, így aztán kevesebbet is keresnek, vagy éppen fordítva, aki keveset keres, az több stresszt él át és rosszabb egészségi állapotba kerül, ami növeli az esélyét a migrén kialakulásának.

Amint azt a kutatást vezető Walter F. Stewart, az észak-karolinai Sutter Health nonprofit egészségügyi szervezet munkatársa kifejtette, a vizsgálatok során arra derült fény, hogy az alacsony jövedelműek körében a migrén megszűnése ugyanolyan arányban fordult elő, mint a magasabb jövedelműek körében, ami vagy azt jelenti, hogy a jövedelemnek nincs köze a fejfájáshoz, vagy azt, hogy a migrén kialakulása más tényezőktől függ, mint a megszűnése.

A vizsgálat során 162 705 tizenkét éves és annál idősebb személyt kísértek figyelemmel, akiktől megkérdezték, van-e migrénjük, ha igen, milyen idős koruk óta, illetve, hogy mennyi a háztartásuk jövedelme. Összességében az derült ki, hogy az alacsony jövedelem és a migrén között összefüggés áll fenn, hiszen például a 25-34 éves nők körében a magas jövedelműek közül 20 százalék, a közepes jövedelműek közül 29 százalék, az alacsony jövedelműek közül pedig már 37 százalék szenvedett rendszeresen a kínzó fejfájástól, férfiaknál pedig ugyanebben a korcsoportban ezek az arányok 5, 8, illetve 13 százalék voltak.

Amint arról Stewart beszámolt, úgy tűnik, az alacsonyabb jövedelműek körében azért több a migrén, mert több embernél alakul ki ez a betegség, nem pedig azért, mert náluk hosszabb ideig tartana ez az állapot, vagyis az, hogy a migrén mennyire tartós, nem függ az illető jövedelmétől.

A tanulmány készítői abban bíznak, hogy az új felismerések talán egy lépéssel közelebb viszik a szakembereket annak kiderítéséhez, hogy miként lehetne megelőzni a migrén kialakulását, milyen megelőző lépéseket lehetne tenni, hogy minél kevesebbeknél jelentkezzen ez a kellemetlen, gyötrő fejfájás.