“Eltitkolta, hogy mellrákot diagnosztizáltak nála. Titokban természetgyógyászhoz fordult, és homeopátiás gyógyszert kapott. Egyéb sarlatán módszereket is kipróbált. Meghalt.” Ilyen, és ehhez hasonló történeteket tettek közzé a “10:23 Homeopátia - Nincs benne semmi” nemzetközi kampány alatt, szemléltetve, hogy egy ártalmatlan gyógymód vakhittel kombinálva veszélyes is lehet.
Senki sem mondja, hogy mindig használ, hogy a hagyományos orvoslás helyett kell alkalmazni, vagy hogy ez lenne az egyetlen üdvözítő gyógymód - mondják erre a homeopátia művelői. Maga a kampány a homeopátiás szerek hatástalanságát volt hivatva bemutatni: a résztvevők 10:23-kor “túladagolták” magukat egy homeopátiás készítménnyel, és ahogy erre számítani is lehetett, mindenféle hatás nélkül. A homeopátiás szerek csak akkor hatnak, ha a gyógyszerkép és a betegség tünetei megegyeznek, egyébként nem történik semmi - mondják a homeopátiás gyógyítók.
A homeopátia alapja, hogy “hasonlót hasonlóval” gyógyít, vagyis a betegséget olyan gyógyhatású anyag kis adagjával kezeli, amely az egészséges emberekben a betegséghez hasonló tüneteket váltott ki. Az adag annyira kicsi, hogy a homeopátiás szerekben az erősen hígított kiinduló anyagból csak alig valami vagy éppen semmi sem található. Emiatt persze nem csillapodnak a viták arról, hogy vajon a homeopátia megalkotójának, a német Hahnemannak volt igaza, aki tífuszt és kolerát gyógyított vele amikor felfedezte, hogy minél kevesebb a kiinduló anyag a gyógyszerben, az annál hatásosabb? Vagy azoknak, akik szerint HATóanyag nélkül egy szer, igaz, mellékHATás mentes, de HATástalan?
A homeopátia hatásosságát létrejötte óta próbálják bizonyítani, és pont azóta meg is kérdőjelezik. Jelenleg is több mint négyszáz klinikai vizsgálat folyik a témában szerte a világon, például az Egyesült Államokban, Franciaországban, Svájcban, Japánban Indiában és Angliában. Ezeknek viszont csak egy része vizsgálja kizárólag a homeopátia vagy a homeopátiás szerek hatásosságát, a többség olyan terápiákat tesztel, amelyeknek része a homeopátia is. Sok szakember szerint a korábbi klinikai kísérletek nem megbízhatók, tudománytalanok, és éppen a megbízható klinikai kísérletek hiányával érvelnek amellett, hogy semmi másról, mint kuruzslásról van szó. Máig nem bizonyított, hogy a homeopátiás kezelés hatásosságában – ha egyáltalán hatásosnak bizonyul - mekkora a szerepe a hitnek, a placebó-hatásnak.
A másik oldalon viszont klinikai kísérletek bizonyítják, hogy amikor valaki megbetegszik, akkor szinte valamennyi gyógyszer és terápia eredményességben a hitnek nagyon komoly szerepe van. És az eredmény még nagyobb, ha az is hisz a módszerben-gyógyszerben, aki gyógyít vele.
Magyarországon (is) a homeopátiás szerek gyógyszerek, tehát nem étrend-kiegészítők vagy gyógyhatású készítmények. Szerepelnek a gyógyszerkönyvben (az Európai Gyógyszerkönyvben és számos uniós tagország gyógyszerkönyvében is), és engedélyeztetni kell őket. Ezt viszont egyszerűsített eljárással is meg lehet tenni akkor, ha nincs hozzá írásos terápiás javallat (nem részletezik mire és hogyan hat), és ha az “ártalmatlanságát a hígítás foka garantálja”. Az egyszerűsített eljárás során nem kell benyújtani a biztonságosságra vonatkozó és a klinikai vizsgálatok eredményeit, mint egyébként a gyógyszereknél. A komplex, vagyis több összetevőt tartalmazó homeopátiás gyógyszerek patikán kívül is forgalmazhatók, a gyakorlatban viszont rendszerint csak gyógyszertárakban kaphatók.
A homeopátiát komplementer, kiegészítő gyógymódnak, vagy önálló gyógyászati rendszernek tekintik a legtöbb országban, ugyanakkor szinte mindenhol megosztja az orvostársadalmat. Egyes országokban részben vagy egészben befogadja a társadalombiztosítás, és gyakorlásához nem mindenhol kötelező az orvosi diploma. Ilyen például Anglia, ahol megfelelő képzettséggel bárki folytathat homeopátiás rendelést, és ahol három, részben vagy egészben homeopátiás kórház is működik az egészségbiztosító támogatásával. Ezekben nemcsak homeopátiás, hanem más alternatív kezelési módszerek is elérhetők. Az ottani egészségbiztosító 2010-ben még évi 4 millió angol fontot költött a homeopátiára.
Magyarországon a helyzet ellentmondásos. A kezelést a betegek szabad választásuk folytán vehetik igénybe, de csakis orvosi diplomával lehet homeopátiás gyakorlatot folytatni, kezelni. Ezt egy 1997-es népjóléti miniszteri rendelet szabályozza, amely tulajdonképpen azt mondja, hogy ha az orvostudomány akarja, akkor a terület oda fog tartozni: a rendelet szerint csak orvos gyakorolhat minden olyan nem-konvencionális eljárást vagy módszert, amelyek képzésére “orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez vagy, ilyen tanfolyamot és vizsgát akkreditál”.
A homeopátiát az orvostudomány hivatalosan nem fogadja el, az orvosi egyetemeken nem oktatják, viszont az orvosoknak egyetemi homeopátiás licencvizsgát kell tenniük, amit a pécsi Tudományegyetem - a Komplementer Medicina Tanszék - szervez. Tanfolyamokat és képzéseket nem az orvosi egyetemek, hanem a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület, a CEDH Hungária Homeopátia Oktatási és Ismeretterjesztő Kft, illetve a CHE Budapest Magániskola – a londoni CHE homeopátiás főiskola leányintézménye - tart. A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület (MHOE) körülbelül hároméves, orvosoknak és gyógyszerészeknek szóló képzésén ECH, vagyis Európai Homeopátiás Diplomát lehet szerezni.
A francia központú CEDH akkreditált orvosi alapképzést és laikusoknak szóló tanfolyamokat is szervez. A CEDH képzés végén homeopátiás vizsga tehető, ez alapfeltétele a pécsi egyetem által tartott magyar egyetemi vizsgának. A CHE-képzés négyéves, nemcsak orvosoknak szól, és elvégzésével például Angliában önálló rendelés folytatható. A CHE-n megszerezhető “homeopátiás tanácsadó” és “homeopátiás oktató” végzettség itthon is államilag akkreditált tanúsítvány, de hogy a nem-orvosok pontosan mit kezdhetnek vele Magyarországon, az nem egyértelmű. Mindenesetre elméletben ha nem kezelésnek hívják, homeopátiás tanácsokat ennek alapján nem csak orvosok adhatnak és adnak.
Hogy itt sincs feltétlenül béke, azt jól jelzi, hogy a CEDH állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezi, hogy a két végzettség “a magyar törvényi keretek között nem szabályos, értelmezhetetlen és félrevezető”. A tanfolyamok díja 60-tól 200 000 forintig terjed félévente, és pénzbe kerülnek a továbbképzések és a vizsgák is.
Olcsó. Mondják a homeopaták, hiszen egyetlen virágból akár több százezer adag pirula készülhet. Drága. Mondja a másik oldal, mert minden fillér pénzkidobás, ha nem bizonyítottan hatékony terápiára, vagy annak fejlesztésére költődik. A homeopátiás golyók nem túlságosan drágák, bár éppen a legnépszerűbb influenza elleni szer hat adagja körülbelül 1500 forintba kerül. Összehasonlításképpen az influenza elleni oltás ára 2 és 4 ezer forint között van.
A homeopátiás szerek forgalma értékben az összes gyógyszerforgalom 0,7 – 1 százaléka körül mozog átlagosan Európában. Magyarországon is, ahol a komplex homeopátiás készítmények forgalma 2008-ban 1,5 milliárd, 2009-ben 1,8 milliárd forint volt. Ez körülbelül másfél millió doboz és nyolc év alatt mintegy hétszeres növekedés. A homeopátia olcsó, hiszen öngyógyító módszerként bárki számára hozzáférhető. Mint terápia viszont - társadalombiztosítási támogatottság híján – inkább csak azok számára elérhető, akik meg tudják fizetni a magánrendelőt.
A betegek nem csak homeobogyókat vesznek ilyenkor. Annak a hitnek a bizonyítékát is, hogy biztonságos, hatásos, és rettegett mellékhatásoktól mentes szereket és kezelést kapnak, amely talán segít ott is, ahol a hagyományos módszerek csődöt mondanak. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint azok, akik egyáltalán ismerik, inkább bíznak a homeopátiában, mint elutasítják azt. És főként a fiatal, felsőfokú képzettséggel rendelkezők között magas azoknak az aránya, akik pozitívan vélekednek a homeopátiás szerekről. Ami pedig még fontosabb, a homeopátiás kezelés egyéni törődést és a betegre szánt viszonylag sok időt jelent. Ahogy egy beteg megfogalmazta: “a homeopata tanácsadóm rászánja az időt, hogy meghallgasson, ő úgy törődik velem, mint emberi lénnyel".