"A modern élet velejárójának hisszük az érelmeszesedést, legfőképp azért, mert az elváltozás a fejlődő országokban egyre gyakoribbá válik, amint lakossága 'nyugatiasodni' kezd" - jegyezte meg Gregory Thomas, a Kaliforniai Egyetem, Irvine kutatója. Hozzátette: korábban is ismeretes volt, hogy a betegség az ókori egyiptomiakat sem kímélte, noha kevésbé kalóriadús étrenden éltek, mint a ma embere. A mostani vizsgálat azonban bebizonyította, hogy az érelmeszesedés az óegyiptomiak körében sokkal leterjedtebb volt, mint korábban feltételezték.

A nemzetközi kutatócsoport 52 múmiát vetett alá CT-vizsgálatnak, a "résztvevők" többsége a kairói Egyiptomi Múzeumból származott. Ez volt a legnagyobb hasonló jellegű múmiavizsgálat. Negyvennégy múmiának maradt meg a szíve, s voltak azonosításra alkalmas véredényeik, közülük 20 (45 százalékuk) szenvedett érelmeszesedésben. A leggyakrabban az elváltozást az aortában észlelték, de néhány múmiánál az alsó végtagokat és a medence szerveit ellátó artériákban mutatták ki. Nyolc múmiánál az agyi artériák meszesedtek el, vagyis ezeknél a személyeknél igen magas volt a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázata.

Három "páciens" esetében a szív koszorúereiben fedezték fel a jellegzetes lerakódásokat. Ezek egyike a legidősebb múmia, a XVII. dinasztia korából származó Ahmoszé Meriet Ámon hercegnő, aki i.e. 1580-1550 között élt. S noha nem dohányzott, hamburgert sem fogyaszthatott, az érelmeszesedés oly előrehaladott állapotban volt, hogy a hercegnőnél, aki a negyvenes kort is alig érte meg, a későbbiekben mellkasi fájdalmak is felléphettek volna.