Az epeutakban megjelenő kövek döntő többsége az epehólyagból származó koleszterinkő, de képződhetnek kövek magukban az epeutakban is. Utóbbiak barna pigmentkövek, melyek kialakulására két dolog hajlamosít:

• epepangás
• az epepangáshoz társuló bakteriális fertőzés.

Az epeúti kövesség tünetei

Sokáig tünetmentes lehet - a kövek elhelyezkedésétől, méretétől függően, de ha beszorul a kő, epekőkólikás fájdalom és sárgaság jelezheti a bajt. A jellegzetes fájdalom a jobb bordaív alatt jelentkezik (ha ez órákon át tart, a legjellegzetesebb tünettel találjuk szemben magunkat), kisugárzik a jobb lapocka és a váll, illetve a két lapocka közötti terület felé. Ha elzáródás lép fel, a vizelet is sötétebbé válik, a széklet pedig világosabbá, súlyos esetben pedig agyagszínűvé. A sárgaság pedig leghamarabb a szemgolyó elszíneződése alapján ismerhető fel.

Diagnózis

A tipikus tünetek megjelenése után a laboratóriumi vizsgálatok lehetnek árulkodóak, különösen az epepangásra utaló értékek (alkalikus foszfatáz, gamma-GT, bilirubin). Emellett az UH-vizsgálat az epeúti tágulatok felderítésével visz közelebb a diagnózishoz, míg az ERCP-vizsgálat (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) azt mutatja ki, hogy az epepangást kövek okozzák-e.

Kezelés

Az epeúti köveket akkor is el kell távolítani, ha semmi panaszt nem okoznak! Erre endoszkópos beavatkozással kerül sor, mely előtt 6 órával már nem szabad étkezni. Ekkor végzik a kőkihúzást, ami az esetek 90 százalékában megoldást jelent, illetve szükség esetén a kőzúzás is szóba jön. Ha endoszkópos úton nem megoldható a kőeltávolítás, műtétre kerül sor. Amennyiben az epekövet nem lehet eltávolítani, epeúti draint helyeznek be a szakemberek az epelefolyás biztosítására.

Az endoszkópos mechanikus kőzúzás sikertelensége esetén külső lökéshullám kezelés (ESWL) is megkísérelhető.

Készült Dr. Döbrönte Zoltán: Epebetegek kézikönyve (Budapest, Springmed kiadó, 2010) című kiadványát is felhasználva.