A londoni Queen Mary Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy az antibiotikum mellé nagy dózisban adott, napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin milyen hatást gyakorol a páciensek felépülésére.

Adrian Martineau és kutatócsoportja azt feltételezte, hogy a D-vitamin anélkül csökkenti a szervezet fertőzésre adott immunválaszának erősségét, hogy a gyógyszerként alkalmazott antibiotikumok hatásába beavatkozna. A teszthez 95 olyan tbc-s beteget választottak ki, akik standard antibiotikum kezelést kaptak. A páciensek egyik fele a kezelés első nyolc hetében nagy adag D-vitamint is kapott, a kontroll csoport viszont placebót szedett az antibiotikum mellett.

A kutatók megállapították, hogy a gyulladást jelző markerek közül sok gyorsabban és nagyobb mértékben csökkent a D-vitamint szedő pácienseknél. A betegek által felköhögött váladékban a Mycobacterium tuberculosist átlagosan 23 napig tudták kimutatni azoknál, akik D-vitamint is kaptak, míg az antibiotikum mellett placebót szedőknél a baktérium 36 napig kimutatható maradt.

A tuberkulózis 2010-ben 8,8 millió embert fertőzött meg világszerte, és 1,4 millió ember halt meg miatta. A tuberkulózis baktériumával való fertőződés tönkreteszi a tüdő szöveteit, a köhögő páciens pedig a levegőn keresztül terjeszti a kórokozókat. Az 1800-as évek végétől gyakran küldték a tbc-s betegeket napfényben gazdag üdülőhelyekre, mert tapasztalati úton felfedezték a fényterápia eredményességét.