A policisztás vesebetegség egy örökletes kórkép, melynek következtében veseelégtelenség és magas vérnyomás alakulhat ki, és a betegek dialízisre szorulnak. Jelenleg kevés terápiás lehetőséggel rendelkezünk a betegség kezelésére.

Brit kutatók egyszerű, egysejtes amőbát használtak annak feltárására, hogy a naringenin hogyan szabályozza a policisztás vesebetegségért felelős PKD2 fehérjét, illetve ennek eredményeként miként blokkolja a cisztaképződést.

„Mostani felfedezésünk fontos lépéssel visz bennünket előre annak megértése felé, hogyan tudjuk a policisztás vesebetegséget kontrollálni – mondja Robin Williams, a Royal Holloway biológus professzora. − Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a Dictyostelium nevű amőba mennyire alkalmas az új kezelések és terápiás célpontok kutatására. Mivel korábban ugyanezt a módszert alkalmaztuk az epilepszia és a bipoláris zavar lehetséges kezelésére irányuló kutatásainkban is, egyértelmű volt, hogy ezzel az új megközelítéssel csökkenthetjük az állatkísérletes tesztelés miatti bizonytalanságokat és jó eredményeket érhetünk el.”

Annak megítélésére, hogy megállapításaik miként alkalmazhatók a kezelésben, a kutatócsoport emlősökből származó vesesejtvonalakat használt és bírta ezeket a sejteket cisztaképzésre. Ezt követően naringenin hozzáadásával képesek voltak blokkolni a ciszták kialakulását, és ez akkor következett be, amikor a PKD2 protein szintje csökkent a vesesejtekben, ami azt igazolja, hogy a két hatás összefügg egymással.

Dr. Mark Carew, a Kingston Egyetem gyógyszerészkarának kutatója így fogalmaz: „Jelenleg is folynak további kutatások a naringenin molekuláris szintű hatásmechanizmusának tisztázására. Ennek során megvizsgáljuk, hogy a PKD2 milyen szerepet játszik a sejtek növekedésének szabályozásában.”

„Ez a vizsgálat valóban jól példázza, hogy a növényekből azonosított kémiai anyagok miként segíthetnek hozzá bennünket új gyógyszerek kifejlesztéséhez a betegségek gyógyítására – teszi hozzá a fentiekhez Debbie Baines, a londoni St George Egyetem professzora. −Az autoszomális domináns módon öröklődő policisztás vesebetegség a dialízisközpontok betegei közül minden tizediket érinti, míg a vesetranszplantáltak közül minden nyolcadikat.

„A közlemény egyik legnagyobb érdeme, hogy reményt kelt arra, hogy a közeli jövőben talán képesek leszünk megtalálni a policisztás vesebetegség hatásos kezelését” – mondja Elaine Davies, a Kidney Research UK kutatásirányítási igazgatója.