Az USA mellett Argentína, Brazília, Kanada, Kína, Ausztrália, India és Mexikó engedélyezi a GM élelmiszerek forgalmazását a piacukon.

Ezen nyersanyagokból rengeteg élelmiszeripari összetevőt állítanak elő (pl. cukor-szirupot a kukoricából), amelyeket azután számos élelmiszerhez felhasználnak, ezáltal ahol engedélyezett a GM élelmiszerek forgalmazása, akár csecsemők is fogyaszthatnak genetikailag módosított összetevőt tartalmazó élelmiszereket, sőt rengeteg GM állati takarmány révén, másodlagos úton, az állati eredetű élelmiszerek közvetítésével is bejuthat a szervezetünkbe ilyen összetevő.

TUDTA-E, HOGY

Az élelmiszer célú felhasználás mellett az energianövények termesztése és a gyógyszeripar is sokat profitál a genetikai módosításokból. Hormon készítmények (pl. inzulin, növekedési hormon), vagy vakcinák előállítása elképzelhetetlen genetikai módosítások (GM) nélkül, és ezen GM termékek már hosszú ideje jelen vannak az életünkben. Sőt, élelmiszerként alkalmazva közvetlenül is felhasználhatóak lehetnek a jövőben gyógykezelésre egyes GM növények, pl. a hasmenés elleni védekezésben alkalmazott módosított burgonya, vagy a látáskárosodás ellen alkalmazott nagy béta-karotin tartalmú rizs révén. Különleges tulajdonságokkal rendelkező polimerek előállítására szintén GM technológiákat vetnek be napjainkban a kutatók.

A genetikai módosítás

Az emberiség valójában már évezredek óta végez genetikai módosítást a szelekció és a keresztezések révén, aminek során a számunkra kedvező tulajdonságokra szelektálva új fajtákat hoztunk létre. Éppen ez a terület az, ahol az energianövények terén hatalmas fejlődés várható a jövőben, hiszen ez az évezredes munka éppen csak elkezdődött. A biotechnológia segítségével ez a folyamat gyorsítható fel, illetve végtelen számú lehetőséget teremthet.

Ehhez néhány mára rutinszerűen végezhető lépést kell csak elvégezni: örökítőanyagot kell nyerni a mintákból, majd a kiválasztott gént izolálni. Ezt követően az adott gént klónozzák, azaz megsokszorozzák, további nukleotid szakaszokat csatolnak hozzá, majd végül bejuttatják a növényi sejtekbe és a kromoszómákba illesztik. A klónozáshoz és a gének elkészítéséhez más organizmusokat is felhasználnak, továbbá az elkészített gének bejuttatásához is alkalmazhatnak baktériumokat (pl. Agrobacterium), vírusokat, de ma már más lehetőségek is léteznek erre (pl. ún. génpuska).

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a GM élelmiszerekről elég nehéz általánosságban beszélni. A genetikai módosítás menete és a konkrét módosított gén tudatában lehet csak veszélyekről értekezni. Kiváló példa erre az. ún “golden rice”, ami egy béta-karotinban gazdag GM rizs. Az egyetlen különbség a hagyományos rizzsel szemben az, hogy a genetikai módosítás eredményeképp jelentős béta-karotin tartalma alakul ki a rizsnek, ettől lesz sárgás színű. Egyes ázsiai országokban, ahol a rizs a fő táplálékforrás, az A-vitamin hiány következtében évente több tízezer gyermek veszíti el a látását, amit egy ilyen módosított rizsfajta termesztésével ki lehetne küszöbölni. A GM növények megítélése tehát közel sem egyszerű etikai kérdés.