A pulzusszám alakulása viszont jelentős pontossággal megjósolta a gondolkodási képesség alakulását a következő időszakban - mutatta ki egy német tanulmány.

A pulzusszám könnyen és pontosan vizsgálható, és Michael Böhm és német munkacsoportja azt tanulmányozta, hogy milyen mértékben jelzi a szívműködés szaporasága a szélütést elszenvedett betegek későbbi sorsát. A kutatók 35 ország ilyen betegeiről kapták meg értékelésre húszezernél több személy adatait, így igen részletes tanulmány elvégzésére volt lehetőség.

A vizsgálat alanyait pulzusszámuk szerint öt csoportra osztották: a leggyorsabb, nyugalmi szívműködésű betegeknek percenként 82-nél volt szaporább a pulzusa. Ebben a csoportban a résztvevők fiatalabbak voltak, főleg a nők tartoztak ide és kevesebben ittak alkoholt vagy dohányoztak.

A munkacsoport nem észlelt semmi olyat, hogy a szaporább pulzusszámú csoportban több betegnél ismétlődött volna a szélütés, mint a lassú szívműködésűek között. Szívinfarktust sem kaptak többen, mint a lassan működő szívűek - ismertették a kutatók az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán.

Az ideggyógyászok az eredeti rosszullét után egy hónap múlva, majd három hónapot követően igen részletes gondolkodási és memóriavizsgálatot végeztek, és az érdekes eredmények ezen a területen voltak.

Már az agyi esemény után egy hónappal a gyors szívműködésű csoport tagjainak gondolkodó képessége, agyi teljesítménye mérhetően rosszabb lett, mint lassú szívműködésű társaiké. A változások nem függtek a betegek vérnyomásától.

A kongresszusi vitában több olyan vélemény is elhangzott, hogy az ilyen, utólagos megfigyelésen alapuló tanulmány eredményei nehezen értékelhetők, és ráadásul a szívműködés szaporaságát egyetlen alkalmi méréssel állapították meg, noha az folyamatosan változik. A kutatók is hangsúlyozták, hogy ez a fontos kérdés további vizsgálatokat igényel.