Már nagyon régóta foglalkoztat a gondolat, és valahol szívügyem is kisgyermekes anyaként, hogy kutatást végezzek az erre vonatkozó irodalomban. Nos, itt vannak a kutatási eredmények és az új, tudományosan megalapozott gondolkodásmód e kérdésről. Ami itt következik, az egy összefoglalás a legújabb eredményekről, véleményekről.

Az amerikai Academy of Pediatrics egy évet ajánl, míg a WHO és az UNICEF legalább kettőt. Sok orvos úgy véli, hogy hat hónapnyi idő már “kiterjesztett, meghosszabbított” szoptatásnak minősül. Néhány egészségügyi szakember megkérdőjelezi azon nők motivációit, akik több mint egy évig szoptatnak. A legtöbb nő pedig be sem vallja azt a tényt, hogy még mindig szoptat egy idősebb testvért, titkolva azt a rosszalló egészségügyi szakemberek vagy családtagok elől. Antropológiai kutatásokból tudjuk, hogy sok “nem-nyugati” társadalomban és kultúrában a gyerekek rendszeresen három-négy éves korukig szopnak. Ők az excentrikusak, vagy mi?

Más állatokat alapul véve meg tudjuk -e határozni, hogy modern társadalmunkban mi lenne a természetes elválasztási kor, ha azt nem módosítaná semmi kulturális hiedelem?

Mint minden emlős, az embereknek is vannak emlőmirigyeik, amelyek ugyanazt a funkciót látják el, mint a többi emlős esetében: táplálják utódaikat. Az emlősök osztályában az emberek a főemlős rend tagjai. Ugyanolyan alapvető főemlősökre jellemző szoptatási és elválasztási mintával rendelkeznek, mint a többi főemlős. Ez a minta több mint 65 millió év óta van formálódóban természetes kiválasztódás által abból a célból, hogy a lehető legjobb utód túlélési rátát biztosítsák. Ez az alapvető minta feltételezhetően elsősorban genetikai alapú. Ezen túlmenően, számos élettörténeti változó szintén kapcsolódik a főemlős elválasztási korhoz. Mire utalnak ezek a változók az elválasztás “természetes” idejével kapcsolatban?

Elválasztás a születési súly háromszorosánál, vagy négyszeresénél

Az az elképzelés, miszerint az emlősök akkor választják el utódaikat, amikor azok megháromszorozták születési súlyukat, széles körben elfogadott tény a szoptatással foglalkozó szakirodalomban (Lawrence 1989). Ez a szabály kisebb testű emlősökre igaz.
Legújabb kutatások az elválasztási kor és súlynövekedés kapcsolatát vizsgálták nagy testű emlősök, beleértve a főemlősök között. A kutatás azt mutatja, hogy az elválasztás néhány hónappal a születési súly megnégyszereződésénél történik és nem a megháromszorozódásánal (Lee, és Gordon Majluf 1991).

Mikor négyszerezik meg a csecsemők születési súlyukat általában? A fiúknál ez 27 hónapos kor körül, a lányoknál mintegy 30 hónapos kor körül történik meg.

Elválasztás a felnőtt kori súly harmadánál

Más tanulmányok azt sugallják, hogy a főemlősök olyanok mint más egyéb emlős utódelválasztás tekintetében és az elválasztás a felnőtt súly egyharmadánál történik (Charnov és Berrigan 1993). Az emberek nagyon különböző méretűek, de a 4 és 7 év közti idő lenne ebben az esetben az aktuális elválasztási idő. Ezzel a módszerrel a fiúk tovább szopnának mint a lányok, nagyobb testű populációk tovább szopnának mint a kisebb testűek.

Elválasztás felnőtt testméret szerint

Harvey és Clutton-Brock 1985-ben közzétett tanulmánya szerint a a főemlősök elválasztásához a felnőtt nő súlyát vette alapul. Az egyenlet szerint az emberi elválasztási kor 3 és 7 év közt van, átlagos felnőtt női test tömegre nézve, ahol a nagyobb testű populáció tovább szoptat.

Elválasztás a vemhesség hossza szerint

Az emberiség legközelebbi rokonai a csimpánzok és a a gorillák a vemhesség időtartamánál hatszor tovább szoptatnak. Az emberek a legnagyobbak a főemlősök között, főemlősök közül és genetikai anyagukban 98%-ban azonosak. Ezen összehasonlítások alapján, az elválasztás természetes kora az embernél legalább a terhesség hosszának hatszorosa kellene hogy legyen. Az pedig 4,5 év.

Elválasztás fogak megjelenése szerint

Smith (1991) kutatása szerint, a legtöbb főemlős akkor választja el utódaikat, amikor az első állandó örlőfogaik megjelennek. Az első örlőfog kitörése 5,5-6,0 év körül van a mai, modern embereknél.
Érdekes megjegyeznünk, hogy az ember immunrendszerének teljes kifejlettsége szintén körülbelül 6 éves kor körül történik meg, ami arra utal evolúciós múltunkat figyelembe véve, hogy az anyatej védő aktív anyagát a gyerekek körülbelül eddig a korig kapták. (Fredrickson).

Az emberi főemlősre vonatkozó összehasonlító tanulmányok alapján az adatok arra utalnak, hogy az emberi gyerekek úgy evolválódtak, hogy megkapják az anyatej összes immunológiai előnyét abszolút minimum 2,5 éves korig, látszólagos felső határral 7 éves kor körül. A nyugati, iparosodott társadalmakban megpróbálják kompenzálni az anyatej hiányát baba tápszerekkel, amelyek összetétele megkérdőjelezhető. 

Az anyatej immunológiai előnyeire viszont a kisgyermekeknek sokkal tovább szüksége van, mint ahogy azt gondolnánk, vagy ahogy az a köztudatban él.

A szoptatás helyettesítése antibiotikumokkal, vakcinákkal és a jobb higiéniás környezettel nem meggyőző számomra, nem is lesz soha. A gyermek fizikai, kognitív és érzelmi igényeit sem elégítik ki, nem is fogják soha.

Kérem osszák meg a cikket más anyákkal, gyermeket tervezővel és hívják fel a nyílvánosság figyelmét arra, hogy valahol 3 és 7 éves kor között kellene leállniuk a szoptatással azoknak az anyáknak, akik fiziológiailag képesek szoptatni gyermeküket.