Egyre több, nyers ételekre specializálódott étterem nyílik, vagy a már meglévők igyekeznek beépíteni repertoárjukba egy, vagy több nyers ételből álló menüsort. Elsőre talán furán hangzik, de ha végig gondoljuk, mindennapjainkban amúgy is sok nyers ételt fogyasztunk. Gondoljunk csak például a finomabbnál finomabb gyümölcsökre, vagy egy nagy adag, ínycsiklandozó salátára. De az is elképzelhető, hogy ez az életünk részévé váljon és búcsút mondjunk a már illatukkal is „bűnre” csábító sülteknek, krémes sütiknek…?
A nyers ételek fogyasztásának jótékony hatásait már az 1800-as évek végén, Maximilian Bircher-Benner doktornak köszönhetően felfedezték. A lényeg, hogy ezeket az ételeket semmilyen főzési, sütési folyamatnak nem vetik alá. Így nyersen fogyasztandó mindenféle gyümölcs, zöldség, olajos magvak, csírák, gabonafélék és a bab.
Főzésnek nem is, inkább melegítésnek mondható ezen ételek elkészítésének módja. A lényeg, hogy tilos az ételt 48°C fok fölé melegíteni, mert csak így maradnak épen azok az enzimek, amelyek elősegítik a tápanyagok felszívódását. A gabonaféléket és a hüvelyeseket inkább áztatással készítik. Ennek lényege szintén a benne lévő enzimek stabilitásának, valamint a proteinek, természetes zsírtartalom és a vitaminok megtartása.
Amennyiben turmixnak vagy meleg levesnek (mindenképp 48 °C alatti) szánjuk az alapanyagokat, úgy le is darálhatjuk őket.
Amennyiben kenyeret vagy valamilyen süteményt készítenénk a zöldségekből, gyümölcsökből, úgy a szárítás módszerét ajánlatos alkalmazni.
Mivel a zöldségeket, gyümölcsöket nyersen vagy a fent említett módokon fogyasztják, sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint főtt vagy sült társaik. Rost, kálium, folsav, magnézium tartalmuk magasabb. Ennek köszönhetően akár kevesebb mennyiség is elegendő belőlük, ami egy diétázónak a fogyókúra alatt nem utolsó szempont.
Nagy előny, hogy a nyers ételek nem terhelik meg annyira a gyomrot, így az étkezések után bekövetkező vércukorszint ingadozás és a mindenki által jól ismert „kajakóma” is elmarad. Arról nem is beszélve, hogy emésztésünket is felgyorsítja, kiegyensúlyozottabbá teszi a sok nyers étel.
A nyers étkek energiaszintje magasabb, így huzamosabb ideig fogyasztva őket észrevehető, hogy saját testünk is majd szétrobban az energiától.
Az étrend egyes kritizálói szerint csak nyers ételeket fogyasztva kevesebb vashoz, fehérjéhez, B12-vitaminhoz, kalciumhoz jutunk. Így a nyers koszton élőknek érdemes D- és B12-vitamint is szedni, illetve vas- és kalciumtartalmú gyógyteákat inni. Habár ha elegendő mennyiségben fogyasztunk különféle magvakat és babcsírát, a fehérjebevitelt is könnyedén orvosolhatjuk, ám a főzött vagy sütött étel fehérjéit a szervezet könnyebben lebontja.
Más „nyersételtagadók” szerint főzés, sütés közben bizonyos, az ételeken terjedő betegségeket okozó baktériumok is elpusztulhatnak. Sőt, nem egy ásványi anyag az elkészített ételekben könnyebben emészthető formában van már jelen, így például a spenótból a vas, vagy a répából a béta-karotin. És úgy egyáltalán: a teltségérzet ide vagy oda, a főzésnek nemhiába van több ezer éves hagyománya, hiszen táplálóbb, nem egy esetben emészthetőbb lesz tőle az adott étel.
Azt mindenki maga dönti el, hogy mennyire szeretné beépíteni az étrendjébe a nyers ételeket. Van, aki csupán heti néhányszor fogyaszt „főzetlent”, de akad, aki teljesen át is tér a nyers táplálkozásra.
Ám vannak, akiknek kifejezetten tiltólistán van az effajta étkezés. Ők a terhes nők, a szoptatós anyák, a csecsemők, kisgyerekek, a csontritkulással vagy vérszegénységgel, súlyos emésztési zavarokkal, emésztőszervi gyengeséggel vagy betegséggel küzdők.
Nem ajánlatos a nyers étkek fogyasztása, vagy egy nyersétel diéta elkezdése a téli hónapokban, de a hideg éghajlaton élőket is el kell keserítenünk: számukra sem egészséges (csak) nyers fogásokkal megtölteni a gyomrukat.
Ám bárhol élünk, bármilyen egészségesek is vagyunk, azt mindenképp érdemes kikísérletezni, mennyire bírjuk mi és/vagy a gyomrunk ezeket a típusú ételeket.