A csokoládé nem gyógyszer. Nem fog fájdalomcsillapítóként hatni, ha fáj a fogad, vagy a fejed, nem állítja meg a hasmenést, és ha eltöröd a lábujjad, akkor sem gyorsít a gyógyulási folyamaton. Legalábbis ezek még nincsenek bizonyítva. De csomó minden más már bizonyítást nyert.

Például, hogy:

- a csokoládéban lévő polifenolok, amelyek antioxidáns hatásukról közismertek – amelyek a rákmegelőzésben, az immunrendszer megtámogatásában jeleskednek leginkább – nagyobb koncentrációban fordulnak elő a csokiban, mint a vörösborban, vagy a zöld teában. A csoki, ha csak ezt vesszük figyelembe, egészségesebb, mint a zöld tea, meg a vacsora utáni másfél deci vörösbor fogyasztása, együttvéve.

- a csokoládéban lévő több mint 300 féle vegyület együttes hatása még felderítés alatt áll, de az egyes alkotóelemekről már köztudomású, hogy hozzájárulnak az életminőség, sőt az egészség javításához, fenntartásához. Az ismertebb vegyületek a csokiban: theobromin (serkentő), koffein (serkentő), szerotonin (boldogsághormon – erről majd később még szó lesz, mert van itt egy „pici” tévhit), hisztamin (érfal tágító, ez által vérnyomás csökkentő hatású), magnézium (a sejtek energia-anyagcseréjének egyik főszereplője, és számos, sejtszinten – illetve molekuláris szinten – végbemenő élettani folyamat fő támogatója), triptofán (alvászavar ellen kiváló, mert a természetes alvást kiváltó neurotranszmitterek előanyaga). Van még benne vas, foszfor, réz, kálium, és számos vitamin (zsírban oldódóak).

csokoládé kutatása, attól függetlenül, hogy több száz éve fogyasztjuk, csak az utóbbi kb. 15-20 évben vált kiemelten fontossá, addig szinte pusztán csak élvezeti cikként tekintettek rá. Mikor kiderült – hála a japán kutatóknak – a polifenol tartalom megdöbbentő aránya, akkor merült fel a kérdés igazán, hogy „hmm, van itt még több, mint 300 vegyület a kakaóbabban, hátha más is hasznos, nemcsak a polifenolok”.
És lőn világosság!

Igen ám, de a csoki attól függetlenül, hogy nem gyógyszer, adagolni még valószínűleg úgy érdemes: kis mértékben hasznos, nagy mértékben káros.
Egyél a leggyakrabban étcsokit, és kissé ritkábban tejcsokit, de egyél minden nap! Már egyetlen falat étcsoki képes csökkenteni a vérnyomást.

DE HÁT HIZLAL!

A csokoládé ellendrukkerei arra hivatkoznak, hogy hizlal. Anyám, aki világ életében vékony volt, a vékonysága titkát firtató kérdésekre mindig ezt válaszolta: mindent jó alaposan megrágok, majd kiköpöm.
Persze ez csak vicc volt, de ezzel arra akart utalni, hogy lényegében minden hizlal, ami finom, és amit nyakló nélkül fogyasztunk. Nem árt figyelembe venni az alkatot és az örökletes tényezőket sem. Vannak, akik táblaszám ehetik a csokit, mégsem híznak, és vannak, akik csak rágondolnak, már felugrott fél kiló. Mindannyian tudjuk ezt, ez senki számára nem újdonság.
Ahogy az sem, hogy csokoládéban rengeteg kalória van, köszönhetően a benne lévő egyszerű cukroknak. Természetesen az ét csokiban kevés a cukor, és ahogy világosodik a csoki, annál jobban növekszik a cukor aránya, ilyen módon változik a csokoládétípusok kalóriatartalma is.

Amikor legutóbb fogytam 13 kilót, akkor azt úgy értem el, hogy minden nap ettem csokit, volt, hogy kétszer is. Nem is akármilyet: a csoki-automatából, tehát ne gondolj semmilyen magas minőségre! Semmilyen extra antioxidáns tartalomra. Sőt, étcsoki valószínűleg meg sem fordult a szám közelében. Mégis fogytam. Nem azért, mert csokit ettem, vagy nem azért, mert kevés csokit ettem, hanem azért, mert úgy egyébként nem ettem annyit, hogy a csoki már a felhasználatlan kalóriák halmazába került volna.

Dietetikusok javaslata: havonta maximum 30-35 deka étcsoki, szigorúan étkezések után fogyasztva. (Ez utóbbiról más a véleményem. A dietetikusok mindent, ami feltételezhetően káros, vagy hizlal, azt maximum evés után közvetlenül ajánlják fogyasztani. Azért például, hogy a cukor ne dobja meg a vércukor értéket olyan drasztikusan. Van ebben ráció, de ajánlok valamit kipróbálásra: próbáld ki, hogy ebéd után nem eszel semmit egy délután. Csak vizet igyál. Se kávé, se üdítő, sem semmilyen étel. Aztán ahogy jön a vacsora idő, és már kopog a szemed, egyél meg két falat csokit. Garantálom neked, hogy érezni fogod, ahogy a tested összes sejtje örömöt érez. Nem viccelek! Ugyanezt próbáld ki egy másik napon mondjuk egy nagy tányér tartalmas levessel. Az is jól fog esni, ízleni fog, de nem fogod érezni azt a semmihez sem hasonlítható mámorító érzést a testedben, mint amit egy kis böjt után a csokoládé idéz elő!)
Szóval ott tartottunk, hogy naponta 10 gramm étcsoki. Namost, ez egyetlen darab közepes méretű bonbonnak felel meg, vagy két falat táblás csokinak (töltelék nélkül!). Az általam kézműves csokikhoz használt Callebaut tejcsokoládé kalória tartalma 40g-ra számítva kb. 270 kcal. 10 g tejcsoki tehát 67.5 kcal.

Ez nem kevés, de ha csak pár napot szánunk arra, hogy odafigyeljünk, mennyi kalóriát viszünk be úgy egyébként, akkor gyorsan rá lehet jönni, hogy bőven van mit csokival helyettesíteni, egy átlag étrendben. Pl. zsírt, finomított növényi olajt, péksüteményeket, csipszeket, és csomó minden más dolgot, amikben NINCS 300, egészségre hasznos hatást gyakorló vegyület.

Szóval aki csokit akar enni, az megteheti, csak egy kis önfegyelem kell.

Ráadásul a csoki, mivel nemcsak üres kalória, hanem ugyebár egy 300 vegyületből álló csoda, nem ugyanaz, mint a képviselőfánk, vagy a lekváros bukta (ezek is imádni valóak természetesen). A csoki egyes vegyületei kimondottan segítik a fogyást, ezért is javasolt pl. fogyókúra vagy diéta alatt csokit fogyasztani. (Még a gyengébb minőségű csokit is szabad, a jó minőségű csokoládét meg egyenesen javasolt).

Szerintem napi 3-4 deka isteni finom csoki mindenképp hasznosabb, mint bármilyen cukros üdítő, vagy reggeli anyagcsere-ébresztőnek álcázott keksz.

DE HÁT KIVER TŐLE A RAGYA!

Itt bizony nagyon úgy néz ki, hogy van egy óriási tévhit, mely szerint a kakaó és a csokoládé fokozza az akne képződést. Ezt megnyugtatóan nem sikerült még bebizonyítani. Azt viszont igen, hogy a cukros-lisztes-tejes dolgok, amiket egyébként a táplálkozástudomány az emberi étkezés alapjainak tekint, bizony nem annyira hasznosak manapság, mint annak idején a tanyavilágban, ahol a gluténtartalom még normális volt (ma háromszorosa az eredeti gluténtartalomnak, mert a sütőiparnak így jobb a liszt és a sütött termékek állaga); a tej az már régen nem az, mint ami anno volt, a cukor meg már a sós termékekben is emelt dózisban szerepel.
Namost akkor miért is gondoljuk, hogy a kakaó a káros, meg a csoki? Mert ezt tanultuk? Ideje újrakalibrálni a gondolkodásmódunkat – persze nemcsak a csokival kapcsolatban.

Én is voltam tinédzser, sőt, még tavaly ilyenkor is küzdöttem a ragyákkal, pedig lassan betöltöm a 40et. A lányom, csokievési szokásain mit sem változtatva, 18 éves koráig összesen 3 pattanással találkozott a saját arcán, majd egyik napról a másikra szó szerint ragyák lepték el a fejét. Mostanában több csokit eszik, mint eddig bármikor életében, a ragyák viszont múlnak – mert csomó minden máson változtatott, például az arctisztítási és arcápolási szokásain, többet alszik, stb.

Ha valakinek pattanás elleni tanácsok kellenek, akkor a „ne egyél csokit és ne igyál kakaót” csípőből jövő javaslatot, azt rögtön lehet is a kukába dobni, mert egyébként meg minden MÁST meg kell változtatnia ahhoz, hogy változás lépjen fel, de pont a csokievést kell a legkevésbé (főleg, ha az előző szakaszban tárgyalt napi 3-4 deka – vagyis 1/3-ad tábla – csoki evését irányozza meg az illető). A csoki helyett kimondottan a CUKOR bűnös a pattanások kialakulásában, szóval aki a csokit hibáztatja, az félre van tájékoztatva.

DE HÁT RONTJA A FOGAKAT!

Provokatív kérdésem: és milyen ennivaló NEM rontja?
Milyen ennivaló nem változtatja meg a fogak számára előnytelenül a száj PH értékét?
Milyen étkezés után nem javasolt fogat mosni?

Van még kifogás? ;)

Szóval szerintem minden nap egyél, legalább egy falat csokit, de inkább kicsivel többet – minimum kettő falatot :D . És élvezd az életet, mert azért vagyunk itt, nem azért, hogy rettegjünk a bűnbeeséstől.

Kellemes csokiélményt!