Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10%-ának, a családorvosukhoz fordulók 20%-ának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 30-40%-nak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.
A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk egész életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket.
Bár az orvos a hétköznapi logika szerint „betegséget” próbál gyógyítani, aminek elvárt célja a teljes „gyógyulás”, ám a személyiségzavarok esetében helyesebb egyfajta „kóros állapotról” beszélni, egyben jelezve azt is, hogy az állapotot alapjaiban nem vagy nehezen megváltoztatható, gyors kezelés nem létezik, és célként is egy viszonylag elfogadható, kompenzált állapot elérését és fenntartását lehet inkább kitűzni, mintsem a klasszikus gyógyulást.
A normalitás és a kóros magatartás között nehéz egyértelmű határvonalat húzni, a személyiségzavar sem egy-egy konkrét jellemvonást, tünetet jelent.
Személyiségzavar esetén az élet szinte minden területén nehézségeket találunk, az egyén számára gyakran hétköznapi helyzetek megoldása is problémát jelent, az állapot számtalan konfliktust hoz magával, összességében a páciens eltér a társadalmi, kulturális elvárásoktól.
A személyiségzavar önmagában is diagnosztizálható kórkép, de számos egyéb pszichiátriai kórkép melegágya is egyben, pl. gyakran társul depresszióval, szorongásos panaszokkal, pánik jellegű rohamokkal, kényszeres tünetekkel, szenvedélybetegségekkel, ez a sokszínűség sokszor megnehezíti, lassítja a helyes diagnózis felállítását.
A személyiségzavarok kialakulásának oka
A személyiségzavarok kialakulása több tényező eredménye, egy konkrét kór ok nem nevezhető meg. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a személyiségzavarok hátterében genetikai okok is szerepet játszhatnak hajlamosító faktorként. Bizonyítja ezt, hogy komoly pszichiátriai betegségekben (skizofrénia, bipoláris affektív zavar) szenvedők családtagjai között jóval gyakoribb a személyiségzavarok előfordulása.
Jelentősen befolyásolhatják a személyiség alakulását konkrét testi betegségek (pl. endokrinológiai megbetegedések), de áttételesen bármely hosszantartó, súlyos szervi betegségnek lehet a megváltozott életminőség kapcsán személyiséget torzító hatása. Érdemben befolyásolhatják a személyiségzavarok alakulását agyi károsodások (központi idegrendszeri sérülés, gyulladás, agyvérzés), alkohol, drogok és bizonyos gyógyszerek tartós és/vagy túladagolt szedése. Ezeken túl azonban a személyiségzavarok kialakulásában messze a legnagyobb jelentősége a szocializációnak, a környezet hatásainak van. Ezen belül is kiemelendő a család szerepe, mely rendkívül meghatározó.
A kora gyermekkori lelki fejlődés zavarai, bizonyos hibás tanulási mechanizmusok, a korai kötődés (ősbizalom) kialakulásának torzulásai, a rossz vagy hiányzó szülői minták, rossz problémamegoldási technikák, a korai élmények és azok feldolgozásának szerepe mind meghatározó lehet. Valamilyen súlyos veszteségélmény, gyerekkori pszichotrauma, bántalmazás vagy rossz életkörülmények ronthatják, gyorsíthatják a folyamatot.
A személyiségzavarok nagyon sokszínűek, nem egy konkrét betegségről van szó. Alapvonásaik alapján több csoportba lehet sorolni őket, ugyanakkor egy adott páciens több csoport jellemzőit is magán viselheti párhuzamosan, minden beteg egy külön élettörténet.
Az első nagyobb csoportba tartoznak a skizoid, schizotipias, paranoid személyek. A második csoportba az antiszociális, borderline hisztrionikus és a narcisztikus zavarok, a harmadikba a kényszeres, a dependens (függő) és az elkerülő típusok sorolhatók.
A személyiségzavarban szenvedők jellemzői
A személyiségzavarok egy részére az jellemző, hogy a környezet számára okoznak elsősorban gondot, ezek az egyének többnyire nem érzékelik, hogy másoknak fájdalmat, kárt okoznak, empátiás készségeik igen alacsonyak, gyakran kerülnek szembe a törvénnyel, gyakoriak a konfliktusaik, munkahelyi és párkapcsolati problémák. Önmaguk többnyire messze alulértékelik a problémáikat, rendre környezetüket okolják a történtek miatt. Más személyiségzavar típusoknál azonban az egyén maga is észleli, hogy probléma van vele, attól szenved is, de érdemben változtatni nem tud rajta.
Jelentős arányban diagnosztizálható személyiségzavar bűncselekmények elkövetői között, de a társadalom perifériájára szorult, izolálódott személyek között is gyakori, okként és következményként egyaránt. Az ilyen emberek családi- és magánélete, kapcsolataik gyakran viharosak, nehezen találnak munkát, vagy munkahelyeiket sűrűn váltogatják, nem találják a helyüket.
A személyiségzavaros személyek gyakran szinte generálják maguk körül a konfliktusokat, körükben gyakoribbak a válások, és részben következményként közülük kerül ki sok hajléktalan, munkanélküli. Alkohol- és drogprobléma okként vagy következményként egyaránt gyakran megfigyelhetők. Öngyilkossági gondolatok, próbálkozások is sok esetben előfordulnak, bizonyos típusok (borderline, érzelmileg labilis személyiségzavar) esetében hangsúlyozottabban, suicid kísérleteik sok esetben jelzés, figyelemfelhívó jellegűek, egyfajta rossz problémakezelő eszközként. Más esetekben viszont az érintett személy viszonylag jól (vagy csak a külvilág felé!) elboldogul saját korlátaival, a társadalmi normák valamilyen szintű feszegetése, egyéni látásmódjuk, sajátos élményfeldolgozásuk kapcsán sok köztük a sikeres művész, elismert alkotó, gyakran lehetnek kreatív, bár sokszor nem kitartó, öntörvényű, „nehéz” emberek.
A személyiségzavarok kezelése, terápiák célja
A terápiás célkitűzéseket a realitáshoz kell igazítani, és mint fentebb is jeleztem, a személyiségzavarokat talán helyesebb egyfajta kóros állapotként szemlélni. Távoli hasonlatként képzeljenek el egy olyan személyt, akinek születéskori vagy baleseti sérülés kapcsán hiányzik egy végtagja, itt a terápia célja nyilván nem lehet a végtag „visszanövesztése”, mint gyógyulás, hanem a tüneti (pl. fájdalom csillapítása, gyógyászati segédeszközzel ellátás) kezelésen túl a beteget meg kell tanítani a lehető legkevesebb kompromisszummal együtt élni korlátaival. A személyiségzavar esetében is erről van szó, a beteget „kicserélni” nem lehet, az „adott anyagból kell kihozni a legtöbbet”, és mivel a páciens személyisége nyitott a konfliktusok, problémák felé, így az újabb és újabb fordulatok a beteg életében újra és újra szükségessé tehetik a terapeuta segítségét.
A személyiségzavarban szenvedők jelentős része azonban nem jut el a szakorvosig. A betegek élete nem, vagy számukra nem megfelelően működik, és amennyiben mégis orvosi vizsgálatra kerül sor, az elsősorban járulékos pszichiátriai tünet, betegség (pl. depresszió, szorongás, alvászavar, alkoholos probléma), vagy valamilyen konkrét élethelyzeti krízishelyzet miatt történik valószínűleg. Ilyenkor az életvezetés mélyebb elemzése, pszichológiai tesztek, hosszabb távú megfigyelés segíti a diagnózis felállítását, és azt, hogy a „fa mögött meglássuk az erdőt”.
A személyiségzavarok kezelése nem könnyű feladat, mint ahogy igen összetett maga a probléma is. Fontos hangsúlyozni a gyermekkori megelőzés vagy a korai problémafelismerés szerepét, és a terápia időbeni elkezdésének jelentőségét. Az öngyilkossági kockázatra is gondolva, nagyon érvényes a mondás, aki időt nyer, életet nyer. A társuló pszichiátriai tünetek kezelésén túl azonban már sok esetben a betegségbelátás kialakítása is komoly nehézségekbe ütközik, rossz a compliance. A páciensek maguk gyakran nem érzik, hogy baj van, konfliktusaikért, életvezetési problémáik miatt környezetüket okolják. A környezetük, jellemzően a család észleli a problémákat, és sokszor inkább ők szorgalmazzák a vizsgálatot, kezelést, amit a beteg azonban csak ímmel-ámmal, vagy akár presszió hatására (pl.: „Ha nem mész orvoshoz, elválok tőled!”) vállal el, de a pszichiátria-pszichológia nem olyan, mint a sebészet, hogy a kétkedő beteget is ugyanúgy lehet megoperálni az altatás után, esetünkben a beteg motivált együttműködése nélkül drasztikusan, akár nulláig romolhatnak a terápia esélyei.
A motiváció tehát kulcskérdés, ennek kialakítását segítheti, hogy esetenként a kísérő tünetek kapcsán a betegek hajlandóak egyes részterületeket (szorongás, lehangoltság) felvállalni, ezekre esetleg gyógyszert szedni, átmenetileg pszichoterápiára járni, de tartós és stabil terápiás kapcsolatba nehezen vonhatóak. Bizonyos típusú személyiségzavarok (pl. schizoid) esetében a gyógyszeres támogatásnak nagyobb a szerepe.
A kezelések során lényeges a terapeuta személye
A személyiségzavar egyetlen hatékony kezelése az éveken át tartó, jól felépített pszichoterápiás kezelés, ahol nagyban számít a terapeuta személyisége. A pszichoterápia eredményessége múlhat azon, hogy a beteg és a terapeuta képesek-e eredményesen együtt dolgozni. Ha nem, azt nem kudarcként kell megélni, hanem másik terapeutát kell keresni. Mivel a betegek is nagyon sokfélék, nem biztos, hogy amelyik terapeuta kiváló az egyiknél, az ugyanolyan eredményes tud lenni egy más jellegű személyiségzavaros páciensnél is.
A pszichoterápia során megkísérlik újrastrukturálni a beteg kapcsolatait, konfliktuskezelést, érdekérvényesítést tanulnak különféle technikákkal. A pszichoterápiák történhetnek egyéni vagy csoportos formában, mind a kettőnek megvan a maga szerepe, bár személyreszabottsága az egyéni terápiák szerepét hangsúlyozza. Fontos, hogy maga a terapeuta stabil, nagy teherbírású kapcsolatot jelentsen, és semmiképpen se vonódjon be a sorozatosan jelentkező „játszmákba”. Bizonyos típusú (pl. borderline) betegek hajlamossá válhatnak túlzottan, akár a függőség szintjén kötődni a terapeutájukhoz, ezt a tendenciát fontos időben felismerni, és reagálni rá.
Amennyiben sikerül a pácienst megnyerni az együttműködésnek, akkor komoly szakmai felkészültséget és elköteleződést igényel a terápia vezetése, de kölcsönösen kellő kitartással nagyon komoly eredmények érhetők el.
Forrás: Webbeteg.hu
Tisztelt Szakember!
Arra a kérdésemre keresem a választ, hogy vajon gyógyszerfüggő vagyok- e és ha igen hogyan tudnám ezt orvosolni?
25 éven keresztül szedtem antidepresszánst és szorongásoldót.
Pontosabban szorongásoldót elhagytam kb. egy éve.
Borderline személyiségzavarom van és bejárásos terápiában vagyok.
Nagyon súlyos társfüggőséget is mondták nekem.
2017 december 22-én elhagytam a Cymbalta nevű antidepresszánst és kb. 21napig hasmenésem volt napi tizenvalahány alkalommal és vérzett az orrom is kb. 10 napig.
Ekkor elhagyott a párom, aki fiatal felépülő (drog-és alkohol),
valamint 5 hónapja költöztem el édesanyámtól, akivel kodependens kapcsolatban voltam. Kutyámat nem hozhattam az albérletbe.
Én 43 éves nő vagyok.
Az antidepresszáns elhagyása után 21 nap múlva irattam Rivotrilt, mert már annyira rosszul voltam.
A hasmenésen, orrvérzésen kívül volt viszketés, izom- és végtagfájdalom, zsibbadás és remegés, elsötétedett előttem a világ.
Azóta hol szedek Rivotrilt, hol nem.
Inkább kevesebbet szoktam régen is, mint amit felírtak.
Azért nem akarom visszairatni az antidepresszánst, mert tervezek 12 lépéses önsegítő csoporthoz elköteleződni.
Csak még nem tudom, hogy a társfüggőségemmel foglalkozzak vagy a gyógyszert kell- e szednem, mert nagyon sokat szorongok és sírok mindenhol és hangulatingadozásaim vannak.
Elvesztettem a bizalmamat a doktornőben, azt mondta, hogy nem lesznek fizikai megvonási tüneteim, ezek érzelmiek és most veszítem el a gyógyszerező identitásomat.
Viszont nem tudom képes vagyok-e gyógyszer nélkül élni és dolgozni önmagamon?
Egyedül élek, elég sokat fogytam, néha suicid gondolataim vannak, kevés kapcsolatom van és nagyon instabil vagyok.
Nehéz gondoskodni önmagamról.
Heti 3 napot takarítok 4 órában, főnökömék családi házában, ő tud a betegségemről.
Mit javasolna számomra?
Sajnos nem látok magamra, hogy biztonságban vagyok-e vagy hova vezet ez?
Várom szíves válaszát!
Üdvözlettel! B.
Kérdező: Ébredés Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Olyan kérdésem lenne,hogy ha a legutóbbi gyógyszerem amit 19-től a mellékhatások miatt 1 hétig szedtem csak akkor az újabb gyógyszer vagy injekció? beállítás is történhet otthon táppénzen vagy be kell feküdni a kórházba? szorongás,vonatkoztatások,pszichózis állapotrosszabbodás,érzéseimet nehezen öntöm szavakba,körülményesek. Számos gyógyszer ki van próbálva a közel 3,5 év alatt
Kérdező: BorEsztike Válaszok száma: 2 db Utolsó válasz: Dr.Papp Tímea 2018-02-07 16:41:33
Tisztelt Szakértő!
2016 szeptemberében 41%-os volt az egészségi állapotom és rehabilitálhatónak minősítettek. Ekkor nem volt meg a 3 évem így ellátást nem kaptam. Az epilepsziám (G4090) azóta valamelyest romlott gyógyszert rendszeresen szedek. Pszichózisom nem javult. Egyszer próbálkoztunk gyógyszerelhagyással de romlott és táppénzre írtak ki. Egyszer voltam a felülvizsgálat óta pszichiátrián igaz csak néhány napot. Személyiségzavaromban nincs változás. Most van munkám de a munkát a jelenlegi munkakörömben nem bírom.8 órában dolgozom.Az elmúlt 5 évben azaz 2013 jan.28-2018.jan.28 között 636 nap munkaviszonyom van önhibámon kívül van csak ennyi. 2014.01.01-2019. 08.31 1161 jó esetben ha minden a jelengi állás szerint marad és így számolják az 5 éven belül 1095 napot különben megint nem lesz meg . Munkaviszonyt követelnek legalább 1 évet a munkáltatók de ha esélyem sincs rá mert nincs tapasztalat vagy túlképzett vagyok vagy nem helyi vagy mert nem egészséges,öreg (35,5) stb. Ha lesz munkám lesz jövedelmem különben meg max.egészségkárosodott ha közben nem emelik 50 felé az egészségem mértékét? Csak az kap ellátást (rehab,rokkantsági) aki megfelel a megfelelő munkaviszonyban eltöltött évek számának.Apukám már nyugdíjas lesz bár még felmentési idejét tölti a felülvizsgálat idején és anyukám is majdnem nyugdíjas lesz .
Kérdező: BorEsztike Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
35 éves lány vagyok Nem organikus pszichózisom és nem meghatározott személyiségzavarom van. Kicsit több,mint 2 hónapja nem kell szednem a Restigulin gyógyszerem. Este 5 mg szedtem belőle. Kb.csütörtöktől de inkább péntektől úgy érzem,gondolom,hogy néznek,figyelnek (konkrét személy),rosszat gondolnak rólam és úgy érzem ezt se bírom ki .Emellett úgy érzem megbolondulok,megőrülök és néha ezért többek között úgy gondolom nyugtatót kellene szednem ill. van amikor azt gondolom,hogy lehet azért van mert nem szedek gyógyszert. Főleg stresszesebb időszakaimban vannak ilyen problémáim
Kérdező: BorEsztike Válaszok száma: 1 db Utolsó válasz:
Tisztelt Szakember!
34 éves lány vagyok.30,5 éve epilepsziás. 2,5 éve pszichiátriai beteg is.Jelenleg nem organikus pszichózis meg nem meghatározott személyiség van diagnosztizálva,de szeptemberig közepes depressziós epizód is volt. Utána szeptemberben mánia,hypománia gyanú vagy az voltam aztán csak sima egy nem meghatározott ismétőlődő affektív hangulatzavar és emellett vagy után majd dispória és hangulati életzavara.Eléggé ingadozó a hangulatom meg feszült,ideges,ingerlékeny vagy és néha okkal-ok nélkül megsértek vagy leszólok másokat. Orvosomat is.Néha szinte koncentrálni se tudok vagy csak nagyon rövid ideig. Semmit nem tudok tenni de van olyan napok amikor semmit se csinálnék illetve nehezen meg a felkelés is nehéz.Mennyiségileg. Ezektől nagyon szenvedek.Napközben is sokszor változik a hangulatom.Alvásom változó de csak mennyiségileg. Általában másnap alszok el van,hogy 2-kor de ekkor is mert a szüleimet zavarja a világítás. Többnyire 2-6 vagy 6,7 órát alszok ami után nem vagyok fáradt csak ha visszaalszok mert korán van. Ritkán alszok 7-8 órát vagyis 8-at nem.Papíron részleges betegségbelátás és terápiás adherencia szerepel. Pszichiátriai gyógyszerem Kventiax 25 mg 2x25 kellene szednem,de nem igazán szedem mert álmos,fáradt és rossz hangulatú leszek . Epilepsziára Rivotrilt amiből az orvosom plusz 1/2-1 tablettát írt ki,hogy szedjek napközben szükség esetén szorongásra de csak 1 órát hat (1/2). Rivotrilból 0,25-0-,05 mg szedek,Lamotrigin Orionból 100-0-150 mg Depakine Crono 3x300 mg. Lehet a gyógyszerektől vagyok ilyen állapotban vagy mitől? Mit csináljak,hogy jobban legyek? Orvoshoz nem akarok menni mert nem változtat a gyógyszeren csak csökkenti. Minimum 150 vagy 175 a maximum 300 környékén van de én a felírtat se bírom.Segítsen!
Tisztelt Doktornő/Doktor úr!
Néhány napja önhipnózis illetve/vagy önszuggesztió videót néztem nem végig, de bizonyos részleteket igen. Lehet ennek tartós káros következménye a későbbiekben? Ha igen akkor azt szeretném megtudni, hogy mi a teendő ilyenkor? Hogyan hozhatnám helyre? Hajlamos vagyok bepánikolna, de úgy érzem hogy rossz a közérzetem és mintha valami megváltozott volna bennem.
Válaszát előre is köszönöm!
Kérdező: Legato93 Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt Doktor Úr/Nő!
A problémám az, hogy már egy jó ideje képtelen vagyok kiszakadni otthonról, régebben beilleszkedési zavaraim voltak ezért volt sok munkahelyem. Szeretném újra indítani az életemet úgymond tiszta lappal, de sajnos úgy érzem képtelen vagyok rá, ugyanis még a napi rutin hivatalos ügyintézéseimet is képtelen vagyok elintézni, attól félvén, hogy lelkileg/pszichésen sérülök. Nem érzem elég erősnek magam, hogy jelenleg munkát vállaljak, mert oda teljes ember kell. Kérem adjanak tanácsot a problémáim leküzdésére illetve a megküzdési stratégiákra javaslatot. A 30-as éveim közepén járó egyedülálló nő vagyok párkapcsolat nélkül. A válaszokat előre is köszönöm. Angel.
Kérdező: Fanni Válaszok száma: 1 db Utolsó válasz: Varga Dóra 2015-10-14 16:59:00
Tisztelt Doktornő, doktor úr,
pszichiátriai diagnózisokkal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Azt nem írhatják be, hogy diagnózis semmi? Ugyanis két magyar orvosi papírom is van, egy ambuláns kezelőlap, és egy kórházi zárójelentés, és mindkettőben csak jókat írnak rólam, hogy nincs semmi bajom, de a diagnózis mégis: ambuláns: enyhe alkalmazkodási zavar, kórházi: nem meghatározott személyiségzavar (átvett), illetve akut poliform pszichotikus zavar (átvett), átvett, gondolom onnan, ahova ambulánsan járok (nem ugyanaz, mint, ahol alkalmazkodási zavart diagnsztizáltak), ugyanis beszéltek telefonon az orvossal, gondolom azért átvett. illetve ebben a kórházi zárójelentésben ezt írják: a klinikai kép pszichotikus tünetet, vagy arra utalót nem mutatott. akkor a diagnózis miért pszichotikus zavar? meg semmi rosszat nem írnak, csak leírják, hogy teljesen normális vagyok. Ezek a diagnózisok amúgy lényegtelenek, az a lényeg, hogy nem akarnak bezárni sehova, meg jókat írnak a szövegben rólam, csak azért foglalkoztat most ez, mert különböző jogi ügyek vannak folyamatban, és ezért gondolkodom rajta, hogy miért ezek a diagnózisok, mikor... jogi ügyek: gyermekelhelyezési per, strasbourg, német bíróság. ugyanis németországban majdnem 3 évig bezárva tartottak pszichiátrián, kiszöktem, ott akartak tartani életem végéig. nyáron jöttem pestre, októberben jöttek a magyar rendőrök, hogy német megkersesére jöttek, hogy én onnan kiszöktem, bevittek magyar kórházba, 6 napig tartottak bent, és kiengedtek, hogy nincs semmi bajom, nem szükséges a kórházi gyógykezelésem. (tudták, mondtam a kórházban hogy kiszöktem onnan, meg hogy iylen sokáig be voltam zárva, a zárójelentésbe is beleírták),ambulánsan járok, már jártam 2011-ben is oda. mert előtte előzetesben is voltam németországban, ebből 1 hónapot börtönkórházban pszichiátrián, gyerekrablással vádoltak. és amikor kijöttem az előzetesből, agyerekek apja azt mondta, akkor találkozhatok a gyerekkel, ha járok orvoshoz, tehát ez is érdekes, azért jártam, járok ambulánsan orvoshoz, mert az apa ilyen feltételt szab. egyébként az ambuláns rendelésen úgy lettem pszichotikus zavar, a diagnózisom, mert addig nem meghatározott személyiségzavar volt csak, (még aug-ban is, mikor hazajöttem csak ez volt), aztán a mostohaanyám betelefonált az orvosnak, jönnek magyarországra a gyerekekkel, jaj mi lesz, nem szedi a gyógyszerket, írjon fel nekem. erre megyek az orvoshoz, kérdezi, mit adtak a németek, mondtam kétfélét, ő csak az egyiket adja, meg kisebb dózisban. aztán nézi a számítógépet, jaj, itt személyiségzavarként szerepel, őt ellenőrzik, erre beírta ezt a pszichotikus zavart. előbb írt fel gyógyszert, és utána hozzárendelt egy diagnózist, de még aug-ban, mikor pestre jöttem nem, meg a leletre is azt írta aug-ban, pszichotikus tünet nem észlelhető. ez fordítva szokott lenni, előbb felállítják a diagnózist, és esetleg adnak rá gyógyszert. de ő nem diagnosztizálta a pszichotikus zavart, csak azért írta be a gépbe, hogy felírhassa a gyógyszert. én nem értem, az orvosnak a gyerekek apja, meg a mostohaanyám dirigál?(járjon orvoshoz, írja fel a gyógyszert). és így írták be a kórházi zárójelentésbe is, hogy diagnózis ez a kettő (átvett). kérem válaszoljanak, mert most a jogi ügyek miatt gondolom nem mindegy, mi a diagnózis. holott, mondom a szövegben csak jókat írnak rólam, meg hogy klinikai kép nem mutatott pszichotikus tünetetet, akkor a diagnózis miért pszichotikus zavar?
Mondom a jogi ügyek miatt gondolokdom ezen. meg ilyen igazságügyi szakértői választ kaphatnék? hogy szerzehetek be igazságügyi szakértői véleményt? írtam a igazságügyi szakértői kutató intézetbe, bp, gyorskocsi utca, és visszaírtak, hogy az intézet nagyfokú leterheltsége miatt nem tudják nekem megcsinálni a vélemyént. nekem németországba kell lépnem, mert ott vannak a gyerekeim, az apjuk is magyar csak kint él hat és fél éve. és, hogy engem a németek ott akartak tartani életem végéig, itt meg megállapították, hogy nincs szükségem kórházi gyógykezelésre. kérem segítsenek, mit tegyek.
illetve még egy dolog, németországaban paranoai volt a diagnózis. azt írták a téveszmeszerű meggyőzödésem, hogy én talalkozni akarok a gyerekekkel, ilyeneket, hogy anyazserepében nem kell magát tartaniai a törvényes előírásokhoz, bírósági vdöntésekhez, stb stb. tehát csak ezt rótták fel nekem, hogy én a gyerekekkel szeretnék lenni. ez paranoia? 1 db bírósági döntés volt, német, szóbeli tárgyalás nélkül. én nem tudtam, ugy hoztam haza az egyik gyereket. de ezért meg volt az előzetes, kiengedtek. tehát ez az egész! kérem segítsenek, adjanak tanácsot.
Köszönöm. Bialkó Éva
Kérdező: bialkó éva Válaszok száma: 0 db Utolsó válasz:
Tisztelt doktor,
Hétfőn váltottam gyógyszert, coaxilról álltam át a cipralexre(szorongásra és pánikra szedem). Hétfő óta úgy szedem, hogy csak felet, este, és xanaxból 0,25-öt reggel és délben, és este egy db 0,5-ös xanaxot a fél cipralexxel. A vérnyomásom egy kicsit emelkedettebb, (142/80; 150/90), meg a szemem alján mintha rángatózna/meg -meg mozdulna egy izom, fejfájás kicsit sűrűbb(főleg tarkónál-de ez lehet a vérnyomástól). Ezek lehetnek a cipralex mellékhatásai? A vérnyomásom a gyógyszer előtt azért rendben volt, de a pánikrohamaim miatt már volt egyszer-kétszer egy- egy vérnyomáskiugrás, de általában véve a normál tartományban van. Úgy emlékszem, nekem mintha a coaxil kezdetén is megemelte volna egy kicsit a vérnyomásom de lehet, hogy ez a kezdeti szorongás mellékhatás miatt emeli fel? Félek, mi lesz ha egy egész cipralexre váltok jövő héttől.A doktor véleményére vagyok kíváncsi. Köszönöm!
Kérdező: babóca82 Válaszok száma: 2 db Utolsó válasz: Dr Machó Adrienn 2014-08-27 06:45:30
Tisztelt Doktornő/Doktor Úr!
Olyan kérdéssel fordulnék önhöz hogy 2012 májusában Édesanyám halálát követően, Pánikbetegséget és Generalizált szorongást állapított meg a pszichiáter szakorvosom!Kezdetben Frontint és Rexetin 30mg Tablettát szedtem a frontint később elhagytam, tavaly decemberben a Rexetint magamtól letettem ,mert elhatároztam hogy meg akarok gyógyulni.Azonban 2013 decemberében elvesztettem a munkahelyemet egyéb okokból kifolyólag.Sajnos egyedül élek, mert a megmaradt családtagok édesapám és testvérem messze vannak tőlem,a nyári hónapok kezdetén elkezdtem ismét feszült lenni ,pánikolni ,szorongani sokszor.Napszámos munkákba jártam a hetekben,reggeltől estig.1-2 hete jöttek ki olyan tüneteim hogy sokszor zavart vagyok mintha memória zavarom lenne,vagy ilyesmi,figyelek a dolgokra beszédem rendben van,de közbe folyamatosan járnak a gondolataim össze vissza.Azonban észrevettem ha találok esetleg olyan dolgot ami"leköt" akkor ez a probléma nincs rajtam".Nehezen alszom el emiatt a zavartság miatt sokszor!Idegesen kelek ok nélkül.Kedvetlen vagyok ,sokszor semmi pozitívumom nincs,ha menni kell valahová egyből ideges leszek és rám jön a zavartság,amit nem tudok kontrollálni ,az utóbbi időbe sokat is fogytam!Azt szeretném megkérdezni hogy ezek a memória és gondolkodási zavarok a szorongásól vannak-e?
Köszönöm a Segítséget
Kérdező: razormester Válaszok száma: 2 db Utolsó válasz: Dr. Lakatos László 2014-07-10 11:37:24
Kedves pszichológus!
Hogyan lehetne megszabadulni egy pszichológus iránt érzett nagyfokú függőségtől,ami tönkreteheti az egész pszichoterápiát, a pszichológussal való kapcsolatot és az
egész életemet. Már annyira jutottam, hogy minden találkozás kész kínszenvedést okoz nekem. Elmondtam a pszichológusomnak,hogy mennyire függök tőle, azóta megváltozott a viselkedése,sokkal tartózkodóbb lett velem szemben és ez nekem nagyon rosszul esik. Gyakran megfordulnak a fejemben öngyilkossági gondolatok, már a csuklómat is megsebesítettem kínomban. Úgyis depresszióban,meg szorongásban szenvedek. Testi tüneteim is vannak mellé (hasmenés,székletinkontinencia,izzadás). Számomra az élet már csak teher. Egyedül a pszichológusom tartja bennem a lelket,csak ezt ő nem tudja. Nem tudom,hogy még meddig bírom, hogy ilyen kimérten bánik velem. Tudom,hogy csak megszeretné szüntetni a függőségemet csak rettenetesen fáj. Nem hinném,hogy sikerül neki. Tisztelettel:Ildikó
Kérdező: iszab441 Válaszok száma: 2 db Utolsó válasz: Dr. Szőcs Gyula 2013-05-21 15:00:51
Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!
Ifjúkoromtól bipoláris affektív zavarban, és Borderline személyiségzavarban szenvedek, melyeket kiváló orvosom nagyon szépen, részben pszichotrop szerekkel, részben szupportív pszichoterápival szépen kompenzáltan/szubkompenzáltan tart.
Nemrégiben indult egynagyon sikeres párkapcsolatom, bár sok nehézségünk van, de hála Istennek, azért megbirkózunk vele.
Valahol azt hallottam, hogy egy sikeres párkapcsolat gyógyulást hozhat, legalábbis a személyiségzavarból.Orvosom is nagyon pozitívan áll hozzá, és a Menyasszonyom is...
Mi az Önök vélemény?
Tisztelettel: Matics Tamás
Kérdező: dynamis Válaszok száma: 4 db Utolsó válasz: Dr. Pálvölgyi Rita 2012-12-22 19:13:00
