Autizmus tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter

A bezárt világ

A gyermek fejlődése során leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!

Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia gyermekkori formájának tekintették. Önálló kórképként először 1943-ban Kanner írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles a rendkívül súlyos (értelmi fogyatékossággal társult) állapotoktól, az olyan igen enyhe formákig, ahol az intellektus és a nyelvi készségek ugyan megtartottak, de a szociális kötődés zavara, továbbá a viselkedés sztereotipizáltsága észlelhető. Ezen utóbbi forma Asperger-szindróma néven ismert.

Az autizmus gyakorlatilag a születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, és a szakember felállítja a diagnózist. Valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek!

A rendszerint 4-6 hónapos korban megjelenő szociális mosoly autizmus esetén elmarad. Úgy tűnik, hogy a csecsemőt nem érdekli környezete, nem igényli a törődést, a testi kontaktust, "jól eljátszik egyedül", mondja róla a környezete. Gyakran csak a beszédfejlődés késése az első valóban feltűnő jel, és emiatt fordulnak a szülők szakorvoshoz.

A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe, erre utal, hogy testvérek között előfordulása mintegy ötvenszer gyakoribb, egypetéjű ikrek között az együttes előfordulás pedig 36 százalék.

A genetikai okok mellett az autistáknál sokkal gyakoribb a méhen belüli vagy születés körüli károsodás, vírusfertőzés előfordulása is.
Milyen tünetekre számítsunk?

Az autizmus ún. pervazív, átható fejlődési zavar. Ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Az esetek kétharmadában mentális retardáció (szellemi visszamaradottság) is társul a kórképhez, de ennek mértéke a kommunikáció nehézsége miatt többnyire nehezen megítélhető.

Átlagos intellektus mellett egyes képességek - például a memória, a számolási képesség -kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével.
Az érzelmi kötődés hiánya

Az érzelmi kötődésben megnyilvánuló zavar az autizmus vezető tünete. Ezek a gyermekek nem igénylik a szociális kapcsolatokat. Inkább csak elviselik a gondoskodást, nem kezdeményeznek kapcsolatot, többnyire egyedül játszanak. Nem kezdeményeznek és nem tartanak szemkontaktust, gyakran a testi érintést is nehezen viselik. Nem igényelnek törődést, odafigyelést, simogatást, beszélgetést.

Még az enyhébb lefolyású esetekben is komoly gondokat okoz a kapcsolatteremtési zavar. Az iskolában hiányoznak a kortársi kapcsolatok, felnőttkorban nem sikerül párkapcsolatot kialakítaniuk, bár szexuális igényeik lehetnek.
Kommunikációs zavar

A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent. Ezek a betegek képtelenek olvasni a metakommunikatív jeleket. Nem értik a mimikát, gesztusokat, ezeket nem is használják. Ha megtanulnak beszélni, akkor nem hangsúlyoznak, beszédük tagolatlan, monoton. Nyelvezetük fejletlen, beszédük gyakran érthetetlen "halandzsa". Önmagukról többnyire 2. vagy 3. személyben beszélnek. Gyakran használnak sztereotip szavakat, hangokat, gyakran különösebb értelem nélkül.

Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a következmények kiszámíthatatlanok. A beszédet gyakran inkább zajnak, szavak halmazának érzékelik. Hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetnek meg. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.

Viselkedési zavarok

Az autisták viselkedését sztereotípiák jellemzik. Nagyon gyakori a ritmikus hajlongás, himbálózás, kar-, és lábmozdulatok. Képesek órákig ismételgetni ugyanazokat az egyszerű mozdulatokat, játékokat. Imádnak például tárgyakat pörgetni, akár órákon át. A társasjátékokat, szerepjátékokat nem igénylik.

Gyakran kifejezetten ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz. Igénylik a megszokott környezetüket, napi ritmusukat, minden változtatásnak ellenállnak. A szokásos rutin megzavarása dühkitörést, heves indulatokat válthatnak ki.

Többnyire jellemző a nagyfokú hangulati labilitás, gyakoriak a dühkitörések. Önmagukon relatíve gyakran ejtenek sebeket, hajlamosabbak fertőzésekre, szomatikus betegségekre.

Út a külvilágba - Az autizmus kezelési lehetőségei

Az autizmusnak nincs teljes gyógyulást eredményező terápiája, a legtöbb eredményt jelenleg gyógypedagógiai módszerektől, ezen belül is a viselkedésterápiáktól várhatunk.

Bár a kutatások jelentős erővel folynak az autizmus gyógyító terápiájának a területen is, a gyógyszeres kezelések inkább csak egy-egy zavaró tünet (alvászavar, szorongás, agresszivitás, kényszeres tünetek) csökkentésére tudnak irányulni.

Ma egyértelműbb eredményt a viselkedésterápiáktól várhatunk, ám az igazsághoz tartozik, hogy érdemi eredményhez nagyon intenzív, körülbelül heti 20 óra kezelésre van szükség hosszú időn keresztül

Ennek megvalósítására bentlakásos iskolákat szerveztek hazánkban, de a férőhelyek száma meg sem közelíti a szükségleteket. Szintén gondot okoz a megfelelően képzett szakemberek hiánya.
Hogyan segít a viselkedésterápia?

A viselkedésterápia lényege a szociális, kommunikációs hiány kompenzálása, az önállóság fokozása. Ehhez a legfontosabb olyan terápiás közeg kialakítása, ahol a terapeuta számára a beteg megközelíthetővé válik.

Törekedni kell a kiszámíthatóságra és érthetőségre! A kiszámítható napi rend, a sok ismétlés nem elsősorban kötöttséget, hanem biztonságot jelent. A terapeuta következetes viselkedése segíti az érzelmi biztonság kialakulását, a tanulás folyamatát.

Ismert tény, hogy ezeknek a betegeknek a vizuális élmények sokkal inkább feldolgozhatóak, megérthetőek. Míg a beszédet sokszor nem vagy csak részleteiben értik, a képi társítások segítik a tájékozódásukat, tanulásukat.

A személyre szabott foglalkozások során felmérik a beteg képességeit, szükségletei, egyénre szabják a tanulás menetét, ütemét.

A szülők szerepe is jelentős, képzéssel nagyon hatékony segítőivé válhatnak gyermekeiknek.

Nagyon fontos azonban saját lelki egészségük védelme is, ezt szolgálják az önsegítő szervezetek, szükség esetén családterápiás foglalkozások. Kiegészítő terápiaként jó hatású lehet a gyógylovaglás (hippoterápia), szenzomotoros tréningek, zenei interakciós tréningek is.
Az autista gyermek kilátásai

A prognózis nagymértékben függ a betegség súlyosságától. Elmondható, hogy az enyhébb esetekben, ahol az intelligencia átlagos vagy akár kiemelkedő is, a tünetek enyhék, megfelelő, korai fejlesztés folyt, ott (mindössze az esetek 1-2 százalékában) a beteg felnőtt korára képes munkát vállalni, párkapcsolatot kialakítani is.

Sajnos az esetek túlnyomó többségében a cél inkább bizonyos fokú önállóság megteremtés, hogy a beteg minél kevésbé szoruljon felnőttként mások segítségére.

A kilátásokat ezért a betegség súlyosságán túl alapvetően meghatározza, hogy milyen korán ismerték fel, és hogy milyen intenzív fejlesztésben van része a betegnek.

Forrás: Webbeteg.hu