Tiszafafélék családja
Taxaceae
népi neve
tiszafenyő, ternyőfa
angol neve
Common Yew
német neve
Eibe
Leírás és előfordulás:
örökzöld fa vagy terebélyes cserje. A Bakonyban őshonos, szigorúan védett állománya van. A növény eszmei értéke 10.000 Ft. Törzse felálló, csavarodó, gyakran már tőből elágazó. A többnyire vízszintesen fekvő ágainak köszönhetően koronája kúp alakú. Magassága többnyire 10-15 m, de vannak 25-30 méternél magasabb példányai is. Kérge rozsdabarna, az idősebb fák esetében kerek vagy hosszúkás lapokban leváló. Lapos, színükön élénkzöld, fonákukon világosabb zöld színű, 2-3 cm-es tűlevelei az oldalhajtásokon kétoldalt szabályos síkban helyezkednek el és kissé lehajlóak. Virágaik tavasszal nyílnak. A porzós virágok sárga, a nővirágok zöld színűek. Augusztusban - szeptemberben érő, dekoratív csonthéjas áltermését eleinte zöld, később élénkpiros, húsos magköpeny veszi körül. A magvak mintegy 4-5 mm hosszúak, barna vagy ibolyás színűek. Az édeskés ízű húsos magköpeny kivételével a növény minden része mérgező alkaloidot, taxint tartalmaz.
Felhasznált részek, drogok:
a levél (Taxi baccatae folium).
Főbb hatóanyagok:
taxán-származékok, bioflavonoidok és cianogén-glikozidok.
Főbb hatások:
citotoxikus és tumorellenes.
Felhasználások:
különböző daganatos megbetegedések kezelésére és életminőségük javítására, gyári készítmények formájában.
Ajánlott napi adag:
a feldolgozott forrásokban nincs megadva.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
ezekben a kérdésekben a készítményekben megadott információkat kell figyelmbe venni.
Megjegyzések:
háziszerként semmilyen formában nem használható! A feldolgozott drog termesztett állományból származik. A taxán-származékok kedvező tulajdonságait az Észak-Amerikában honos oregoni tiszafából (T. brevifolia Nutt.) előállított kivonatok vizsgálata során ismerték meg.
Forrás: Patikamagazin.hu