Szerző: Máriáss Márta | Lektor: Prof. Dr. Újszászy László
Rövid leírás
(másnéven: hirtelen újszülöttkori halál, SIDS, Sudden Infant Death Syndrome)
A bölcsőhalál csecsemőkorban (1 éves kor előtt) bekövetkező, minden előzmény nélküli, váratlan halál, amelynek kapcsán sem a kórelőzmény-felvétel, a kórbonctani vizsgálat nem tud kiváltó okot igazolni. Veleszületett rendellenességek - szívhibák, anyagcserezavarok, idegrendszeri rendellenességek, balesetek, stb., is vezethetnek váratlan halálhoz; ezekben az esetekben azonban az ok megismerhető, így nem tartoznak a SIDS kategóriájába.
Ez a megrázó, tragikus esemény évezredek óta végigkíséri az emberiséget. A bibliai Ószövetségében olvashatunk Salamon király döntését kérő két anyáról, miután egyikük csecsemője az éjszaka folyamán hirtelen meghalt.
Az első tudományos leírás 1923-ból származik, a hirtelen halál definíciója 1970-ben keletkezett, majd 1991-ben alakult ki a módosított, ma is elfogadott forma.
Előfordulás
A SIDS hazai gyakoriságáról egész pontos adataink nincsenek, az 1 hónapos és 1 éves kor közötti halálozás (ez az ún. késői csecsemőhalálozás) 40-50%-át okozza. Gyakoriságának maximumát 1 és 4 hónapos kor között éri el. Közép-Európában gyakorisága 2,7/10 000 gyermek, az Egyesült Államokban ennél magasabb, irodalmi adatok szerint 6,9/10 000 gyermek, különösen magas a fekete lakosság körében.
Okok
A bölcsőhalál oka és kialakulása - már a definíció szerint is - ismeretlen. Igaz ez annak ellenére, hogy az elmúlt évek során számos tetszetős és logikusnak tűnő hipotézis jelent meg a szakirodalomban. A kutatások a légzőközpont fejlődésére, az alvás-ébrenlét zavarára, az egyes agyi területek mikroszkopikus elváltozásaira és a gyakoribb vagy elhúzódó - 20 másodpercnél hosszabb - légzéskimaradások előfordulására teszik a hangsúlyt. Ezért a légzéskimaradással együtt járó izomtónus-, szívritmus- és bőrszín-eltérések fennállása esetén legalább 6 hónapos korig otthon is szigorú észlelésre (ún. apnoe-alarmmal való monitorozásra) van szükség.
Statisztikai módszerekkel több hajlamosító tényező is igazolható. A hason fekvő csecsemőknél lényegesen gyakoribb, ezért a baba hanyatt fektetése javasolt. Jelentősen növeli a kockázatot a baba passzív "dohányzása" és túlöltöztetése is. Ezen túl gyakoribb a SIDS ikerterhesség, koraszülés, magzati sorvadás, anyai drogfogyasztás, két szülés közötti túl rövid periódus és szegénység esetén is. A felsorolt tényezők hatása nem kellően tisztázott.
Tünetek
A csecsemőhalál csendben zajlik le a légzés leállásával, haláltusa vagy szenvedés nélkül. Megelőző tünetek, amelyek a közelgő bajra felhívnák a figyelmet, nincsenek, az egyetlen tünet a csecsemő hirtelen halála.
Kezelés
A gyermekét elveszítő anya komoly és szakszerű pszichés támogatást igényel. Mivel az ok nem tisztázott, számos anyánál erős bűntudat alakul ki. Mindezt csak tetézi a rendőrorvosi boncolás és rendőrségi vizsgálattal járó lelki megterhelés.
Amennyiben a SIDS bekövetkeztét a szülők azonnal észlelik, szabály szerinti újraélesztést kell alkalmazniuk és a mentőket azonnal értesíteni.
Megelőzés
Az első eset megelőzése csaknem lehetetlen. A SIDS ismétlődési kockázat 2%, ami genetikai hajlam szerepére is utalhat. A gyermeküket előzőleg elveszített szülőket meg kell tanítani a szabályos újraélesztésre, az újraélesztést már a gyermek megszületése előtt a készség szintjére kell fejleszteni mind az anyánál, mind az apánál - számítva arra, hogy esetleges ismétlődés esetén nem valószínű, hogy együtt lesznek jelen.
A hirtelen halál beállásának azonnali jelzésére a gyermek lélegzését figyelő "bébimonitorok" (apnoe-alarm monitorok) állnak a szülők rendelkezésére. A készülék pontosan beállítható, hogy hány másodperces légzéskimaradást jelezzen sípoló hanggal. Ha a gyermeknek van szívverése, sokszor attól helyreáll a légzés, hogy a szülő megérinti, felkapja a kicsit. Közvetlenül riasztáskor szívleálláskor is jók az esélyek az eredményes újraélesztésre. Természetesen a mentők azonnali értesítése minden újraélesztésnél életmentő jelentőségű.
A szülők számára nemcsak az újraélesztés elméletét, hanem eszközeit is biztosítani kell. Ismerniük kell a SIDS összes kockázati tényezőjét (dohányzás, hason fektetés, puha ágy, túlöltöztetés, stb.), és azokat a lehető legszigorúbban kerülniük kell. Amióta széles körben propagálták az Egyesült Államokban a baba hanyatt fektetését, a SIDS gyakorisága csaknem 40%-kal csökkent. A jelenségre pontos magyarázat nincs, feltételezik, hogy hason fektetés esetén a hasi szervek nyomása a vegetatív idegrendszer egyik igen fontos szereplőjének, a bolygóidegnek jelentős tónusfokozódását okozza, mely a légzést és a keringést is reflexesen csökkenti.
Hasznos tudnivalók
Ha egy családban SIDS fordult elő, a következő terhesség előtt keressék fel a genetikai tanácsadót, ahol a kellő felvilágosítások mellett segítséget kaphatnak a soron következő terhességre való felkészülésben is.
Az Egyesült Államok Fogyasztóvédelmi Biztonsági Bizottsága 1999 áprilisában bejelentette, hogy országukban évente mintegy 900 csecsemőkori haláleset fordul elő azért, mert a gyermek belefullad a túl puha ágyba. Ajánlásuk szerint a csecsemőt kemény, jól illeszkedő matracon kell fektetni, és minden olyan párnát, takarót, ami a baba kényelmét szolgálná csupán, az ágyból el kell távolítani. Az ajánlás teljes szövege megtalálható:
http://sids-network.org/cpsc.htm
Tanulja meg a SIDS ismétlődése elkerülésének aranyszabályait:
A babát fektesse hanyatt, jól illeszkedő kemény matracon!
Ne fektesse gyermekét párnára, állatbőrre vagy bármilyen fejet alátámasztó eszközre!
A gyermek elalvása után minden felesleges holmit távolítson el a babaágyból!
Senkivel ne aludjon a csecsemő közös ágyban!
Ne öltöztesse túl a babát, kerülje testének felmelegedését!
A baba számára teljesen dohányfüst-mentes környezetet kell biztosítani.
Tegyen meg mindent a szoptatás, az anyatejes táplálás érdekében!
Forrás: Hazipatika.com