bipoláris depresszió kérdések és válaszok

Egy súlyos problémával fordulok önökhöz. Kb 3 éve vettem észre magamon, hogy a mindennapi élettel kapcsolatosan minden kis problémára túlzott aggodalommal reagálok, és amúgy nyugodt természetemmel ellentétben gyakran ingerülten felcsattanok. Amúgy is túlzottan analizáló vagyok, és mindíg a legtökéletesebb megoldást keresem, de három évvel ezelőtt egy megoldandó problémába olyan szinte belekattantam, hogy 3-4 hónapig éjjel nappal csak ezen járt az agyam, csak ezzel foglalkoztam mindenkit traktáltam vele, folyamatosan a megoldást kerestem. Megoldani nem oldottam meg de egy idő után elmúlt ez a mánia. Ezután jöttek normálisabb időszakok, enyhe levertséggel. Kb 2 éve ismét rákattantam egy témára, energikusan, szárnyalóan, tele tervekkel, csak ezzel tudtam foglalkozni, mániákusan a legapróbb részletig 100-szor leegyeztetve, közben magam körül semmi mással nem foglalkozva (alap szinten ellátva a család, de semmi több), érzelmileg ilyenkor nulla vagyok, csak egyet hajtok, akaratosan. Több mint egy éve ezzel a tevékenységemmel kapcsolatosan egy súlyosabb trauma ért, amely miatt viszont feldühödtem, csalódtam, szinte remegtem állandóan a félelemtől, elvesztettem a hitemet, teljesen kifordultam önmagamból. Ezután jött egy párkapcsolati válságom, amit kb 3 hónapig inkább apátiával fogadtam, nem is tudtam fogadni. Majd kb 9 hónapja a férjem bejelentette, hogy elhagy, ami egy kicsit kibillentett az apátiából, és előbb depresszióba estem. 8 kg-ot fogytam 2 hét alatt, önvád, sírás, elvesztettem a talajt a lábam alól stb... Ez kb egy hónapig tartott, utána "erőre" kaptam, mindent bepótoltam egyszerre, amit meg akartam tenni. Hirtelen változtatások, plasztikai műtét, fodrász, rengeteg ruhát, kozmetikumot vásárolta, önismereti tanfolyamokra jártam, rengeteg új dolgot kezdtem, amelynek egy része el is maradt, nem fejeztem be. Közben a férjem szerint agresszívvá, nagyképűvé váltam. Érzelmileg azonban nem változott semmi, távolságtartó maradtam. ez úgy április körül elcsitult. Májusban újabb stressz ért, akkor ismét rákattantam a megoldandó problémára, éjjel-nappal. Nem tudtam aludni , csak erről tudtam beszélni, hevesen gesztikulálva, emelt hangon, agresszíven, a napom tevékeny részének 90 %-át csak ezzel töltöttem ki, a családot teljesen mellőzve. Július végén ismét előtörtek a párkapcsolati problémák, akkor ismét depresszívállapotba kerültem. Minden eddigi munkámat feladtam, nem tudom ellátni a feladataimat, a gyerekeimet, lehangolt vagyok, 5 kg-t fogytam, értéktelen vagyok, kilátástalan az életem. Úgy érzem mindenki rosszat akar nekem, összeesküdtek ellenem, el akarják venni a gyerekeimet, a pénzemet. Soha nem fog szeretni senki. Ezek a vádló, támadó állapotok egyébként reggele jelentkeznek, estére általában kisimulok. A férjemet állandóan támadom, irracionális viselkedést feltételezek róla, gyakorlatilag akaratlanul mindíg megbánom. A legkisebb kérdésére, dühromot kaptam. Egyik percben normális vagyok, a másikban levert, a harmadikban agresszív, fenyegetőző. Eltorzult arccal kiabálok, nem tudok aludni hetek óta, ha alszom is agresszív álmaim vannak. Az elmúlt 4-5 hétben 3 szor kaptam őrjöngő dührohamot, utána pedig rendkívül szégyenlem magam. Az ismerőseimmel nem tartom a kapcsolatot, nem akarok beszélni senkivel. Mi lehet a poblémám?